Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Lázadó csordák - oktrojált alkotmány. Egy legenda története V/1117
1140 HERMANN RÓBERT rodalom újjá alkotása elől." Ezt követően gyorsan megtörtént a Reichstag feloszlatása, a császári manifesztum és az oktrojált alkotmány közzététele.94 Márki Sándor a millenniumi tízkötetes szintézis számára írott összefoglalójában megemlíti, hogy „a kápolnai csata napján Hübner báró megjelent Windisch-Grátz herceg előtt, s rábeszélte, hogy ne akadályozza a kremsieri országgyűlésen kidolgozott alkotmánynak charta alakjában való kiadatását." Windisch-Grátz az udvarhoz jelentést küldött arról, hogy megnyerte a kápolnai csatát, megtörte „a lázadó csordák" erejét, s néhány nap múlva Debrecenben lesz, sőt, efölötti örömében „Te Deumokat mondatott". Schwarzenbeg erre „elérkezettnek hitte azt a pillanatot, hogy egy alkotmánynak nevezett chartában megteremtse az egy és oszthatatlan Ausztriát s vele a korlátlan uralmat."95 Breit József ugyanebben az évben közreadott, majd 1930-ban változatlan formában ismét megjelentetett művében a Lapinski-féle szöveg egy részét idézve, úgy fogalmaz, hogy „ez a győzelmi jelentés az osztrák udvari és kormánykörökben végleg megérlelte az elhatározást, hogy a már régebben tervezett s O Felsége elé március 4-én szentesítés végett előterjesztett 'birodalmi alkotmányt', mely Magyarországot, eddigi kiváltságainak eltörlése mellett a többi tartományokhoz hasonlóan az összbirodalomba kebelezte, kihirdesse."96 De a maga kedélyes-pátoszos módján ezt fogalmazta meg Gracza György nagyszabású ponyvája is. Eszerint az udvarnak nem tetszett a kremsieri parlamentben formálódó alkotmányterv. „Ekkor az udvar házilag csináltatott egy másik alkotmány-tervet. Mestere: a Stadion-Schwarzenberg kormány. S ez új tervezet már tökéletesen megfelelt a célnak. Magyarország az összbirodalmi alkotmány útvesztőjében úgy elsikkadt, mintha soha sem lett volna független állam. Egyszerű, ártalmatlan koronatartományt formáltak belőle, akár Vorarlbergből, vagy Gradiskából. - Most már csak az életbeléptetés volt hátra. Ezt azonban nem lehetett keresztülvinni Magyarország leigázása nélkül. A leigázáshoz pedig az első lépés valamelyes nagyobb győzelem. Március 3-án végre megjött a türelmetlenül várt örömhír", azaz Windisch-Grátz hadijelentése. „Hisz ez több mint amennyit reméltek. Mégis csak hős férfiú az a Windisch-Grátz herceg. No-94 Marczali Henrik-. A legújabb kor története 1825-1880. Bp. 1892. 715. Lényegében ugyanígy fogalmaz: Uő: A legújabb kor. III. rész. Korunk állami és társadalmi alkotásai. (Nagy Képes Világtörténet XII.) Bp. é. n. 275.; Ugyanígy fogalmaz két másik, rövid összefoglalóban: „Windisch-Grátz távirata szerint, mely a lázadó hordák megsemmisítéséről szól, azt kellett hinni az udvarnál, hogy Debrecen elfoglalása már csak napok kérdése. Siettek leszakítani a vélt diadal gyümölcsét, és a március 4-én közzétett octroiált alkotmányban az egységes ausztriai császárság javára confiskálták Magyarország történeti jogait." Uő: A magyar szabadságharcz. In: Bródy Sándor - Jókai Mór - Rákosi Viktor: Ezernyolczszáznegyvennyolcz. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben. Bp. 1898. 470.; Uő: A magyar szabadságharcz. In: Aradi vértanúk albuma. Szerk. Varga Ottó. 5. kiad. Bp. é. n. 36-37. Hasonlóképpen fogalmazott „A magyar történet kútfőinek kézikönyve" számára 1901-ben a Függetlenségi Nyilatkozatról írott fejezetben. Újraközlését 1. Uő: A Függetlenségi Nyilatkozat ( 1849. április 14.) In: Uő: Világtörténelem - magyar történelem. Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Gunst Péter. (Történetírók Tára) Bp. 1982. 344. Vö. még Marczali Henrik: 1848. A népek tavasza. Tizenkettedik közlemény. Pesti Hirlap, 1928. márc. 13. 5-6. 95 Márki Sándor: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története. In: A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. X. k. Bp. 1898. 269. Vö. még Szalay József: A magyar nemzet története. A Millennium alkalmából átdolgozta és újból sajtó alá rendezte Baróti Lajos. IV k. Bp. é. n. 488. 96 Breit J.: Magyarország 1848/49. évi i. m. II. k. 1.
