Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Poór János: Egy abbahagyott vita. A magyar jakobinusokról V/1057
A MAGYAR JAKOBINUSOKRÓL 1103 tinovics vezérmotívumai — katekizmusai minden Habsburg- és monarchia-ellenessége ellenére — végig (csak) leopoldiánusok voltak - vélekedik Szilágyi.131 A jellemében kétes Martinovicsot tehát Szilágyi egyéb erényeitől is „megfosztotta", de másként értékelte a Benda által előtérbe tolt Hajnóczy József szerepét is. Hajnóczy tekintélyes tudós, köztiszteletben álló ember volt, de elsietett következtetés, hogy ő lett volna a mozgalom vezéralakja. Martinovicsot Szilágyi szerint nem Hajnóczy ismertette meg a magyarországi politikai helyzettel, és semmi adat nincs arra, hogy egyáltalán befolyásolta volna. Ellenkezőleg. A jogtudós mindkét társaságban csak az egykori ferences végrehajtója volt. Azt tette, amivel Martinovics megbízta. Az, hogy magyar történetírás Hajnóczyt akarja előtérbe tolni, egy sajátos ellenzékiség kifejeződése. Szembenállás Kató István magyar történészeknek adott direktívájával. Jelesül, hogy a Fraknói-féle értelmezést (moral insanity) vissza kell utasítani. Martinovicsot és az összeesküvést, mint hősi előképeket meg kell „menteni" (a napi politika számára). Az 1952 és 1957 között publikált iratok azonban Szilágyi szerint nem Fraknói, hanem Kató interpretációját „utasítják vissza". Martinovics védhetetlen. Ezért a magyar történészek megkísérlik Martinovicsot háttérbe szorítani, és a két magyar titkos társaság mögött Hajnóczyval az élen egy nagyobb magyarországi politikai mozgalmat látni. Megvédik és felülértékelik a jakobinizmust annak védhetetlen vezetője ellenére is. A kétségtelenül szellemes konstrukciót azonban a források nem támasztják alá.132 Még néhány sarkos állítás: Szilágyi szerint a bécsi és a budai perek előkészítésében és lefolytatásában — összevetve azzal, ami Angliában történt — nincs semmi különös. A ferenci abszolutizmus nem távolodott el inkább a jogállamiságtól, mint William Pitt rezsimje. Érdekesnek tartotta azt is, hogy az utókor nem elsősorban a büntetések kegyetlenségén háborodott fel, hanem a bűnösség kimondásán. Miközben a jakobinusok tényleg fegyveres felkelésre buzdítottak a király és a kormány ellen.133 Úgy vélte továbbá, hogy az események felgyorsulásával a szavak más kontextusba kerültek. A franciaországi eseményeket Ausztriában és Magyarországon is tettek követhették volna. Érthető tehát, ha a klubokban elhangzott szavakat a rendőrminisztérium az idő múlásával másként értékelte, mint korábban. Az, hogy az intézkedések mögött ott vannak a háborús kudarcok is, magától értetődő, de Franz Hebenstreit, Martinovics és társaik maguk hívták ki maguk ellen a sorsot.134 Szilágyi szerint a jakobinus mozgalom és a per ugyan fontos töréspont (korszakhatár), de nem oka a későbbi történéseknek. Már korábban kérdésessé vált, vajon a filozófiai abszolutizmus Lipót halála után folytatható-e vagy sem. A konzervatív reformban hívő államhivatalnokok számára a mozgalom és a perek egy bizonyosság végét jelentették, annak a hitnek a végét, hogy ilyen ná-131 Silagi. D.\ Jakobiner i.m. 176. (Itt jegyzem meg, hogy a Martinovicsot egyébként is nagyra értékelő Miskolczy Gyula a szövetségi köztársaság ötletét éppen ellenkezőleg, zseniálisnak tartotta. Julius Miskolczy. Ungarn in der Habsburger-Monarchie. Wien-München, Verlag Herold, 1959. 50.) 132 Silagi, D.: Jakobiner i.m. 184. 133 Silagi, D.: Jakobiner i.m. 191-192. 134 Silagi, D.: Jakobiner i.m. 197.
