Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Poór János: Egy abbahagyott vita. A magyar jakobinusokról V/1057
1088 POÓR JÁNOS évben folytatott. A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről8 8 című nagy tanulmányában a párt és a párt nagy ideológusainak útmutatása alapján — anyagban döntően a „reakciós" Fraknóira, Mályuszra és Szekfűre támaszkodva — megírta a jakobinus mozgalom munkásmozgalmi felhasználásra alkalmas,89 egyébként nagy anyagismeretről tanúskodó összefoglalását. Kató tanulmányában rendre utal Martinovics hibáira, de nála ő a fővezér, a kiváló materialista filozófus, az első köztársasági mozgalom programjának és szervezeti formájának a kidolgozója, a nagyszerű Nyílt levél szerzője, aki szembeszállt a francia forradalom elleni intervencióval stb. Hozzátartozott népünknek ahhoz a több évszázados nagyszerű eposzához, amelyet a feudalizmus és az idegen uralom ellen vívott.9 0 Frazeológiailag megfelelt a korabeli elvárásoknak Tolnai Gábor tanulmánya Az első magyar köztársasági mozgalom néhány kérdése címmel.9 1 Eszerint a jakobinusok mozgalmának helyes értékelését az iratanyag hiánya mellett a feudális-klerikális történetírás hamis értékelése nehezíti. Az egymást követő reakciós rendszerek mindent elkövettek, hogy a vérbíróság szava minél mélyebb gyökeret verjen a köztudatban. Az igazságot a költők és az írók elmondták, de a szakmai gőgbe és hamis anyagismeretbe burkolózó reakciós historiográfia lekicsinyelte őket. Martinovicsra minden rágalom kevés volt. Már 1795-ben megrágalmazta Dugonics, de sötéten ábrázolta később Fraknói is, akinek a könyve a reakciós magyarázatok összegzése volt. Kazinczy Fogságom naplója világosította meg azt az utat, amely a jakobinusoktól a negyvennyolcas nemzedékig vezetett. A mozgalom jelentősége Tolnai szerint sokkal nagyobb volt, mint ahogy a köztudatban él. A legjobbak forradalmi láncként fonódtak össze az elfogatás évében: haladó politikusok, írók, tudósok, tanárok és felvilágosult hivatalnokok. A plebejus forradalmi élcsapatot, a hét vezért kivégezték. Más csoportokat bebörtönöztek, köztük irodalmunk legjobbjait. Alig volt író a 18. században, aki ne lett volna harcosa annak a mozgalomnak, amelynek plebejus-forradalmi élcsapata volt a kivégzett hét áldozat. A helyes értékeléshez Tolnai szerint — éppúgy, mint Kató szerint — meg van már a vezérfonál is: Révai József Kölcsey Ferencről szóló tanulmánya,9 2 mely szerint a haladó gondolat egyik típusa volt az, amit Martinovics mozgalma — egy maroknyi élcsapat — képviselt. Szintén megfelelt az elvárásnak A magyar nép története című összegzés, amelyben a vonatkozó fejezetet Spira György írta.9 3 Eszerint a magyar nemes-88 Kató István: A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről. Századok 84. (1950: 1^1. sz.) 199-234. 89 Révai Józsefet is idézi többek között, aki szerint a polgári haladás plebejus-forradalmi útjára akkor a viszonyok Magyarországon még nem voltak érettek. Azon az úton csak egy maroknyi élcsapat járhatott. Kató /.: A magyar jakobinus i.m. 233. 90 Kató /.: A magyar jakobinus i.m. 230. 91 Tolnai Gábor: Az első magyar köztársasági mozgalom néhány kérdése. A Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának Közleményei 1951. I. 319-335. 92 Révai József: Kölcsey Ferenc. In: Irodalmi tanulmányok. Bp. Szikra, 1950. 5-57. (Uj Hang 1938. november.) 93 Heckenast Gusztáv - Incze Miklós - Karácsonyi Béla - Lukács Lajos - Spira György: A magyar nép története. Rövid áttekintés. Bp. Művelt Nép Könyvkiadó, 19532. 214-220. (Az első kiadás 1951-ben jelent meg. Az 1953. évit — mint az ahhoz írt előszó jelzi —jelentősen átdolgozták, egyes részeit újraírták.)
