Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Poór János: Egy abbahagyott vita. A magyar jakobinusokról V/1057
1080 POÓR JÁNOS együtt. Mályusz úgy vélte, hogy szét kell törni e „hamis szent" glóriáját, aki előtt az ifjú liberalizmus márciusi forradalma is hódolattal borult le. A diabolikussá növesztett fekete kámzsás alak glóriáját nem volt nehéz széttörni. Mályusz szerint Martinovics mindenre kapható, önmagát túlbecsülő, jellemtelen besúgó, aki előbb az uralkodóházat szolgálta. Azután amikor a Lipót halálával a körülötte élősködő besúgóhad, így Martinovics is az útszélre került, és rájött, hogy nincs rá szükség, forradalmat előidézve akart érvényt szerezni becsvágyó énjének. Mozgalma első fázisban a köznemességet szerette volna megnyerni. A királysággal szembeni szabadságvágyra és a mágnásokkal szembeni irigységre apellálva, a magyar fajba beidegződött rossz tulajdonságok szabad érvényre juttatásával akarta véghezvinni bomlasztó tervét. A reformátorok sikere esetén a szegény nemesi tömeg uralkodott volna király, vezető és gondolkozó osztályok nélkül. A radikális társaság sikerére gondolva Mályusz a nemzethalál víziójáig jutott. A másik társaság — írta — az egyenlőséget hirdeti, ami a tömeg, a félvad módjára élő oláh és a többi jobbágy uralmát jelentette volna, káoszt, amelyből biztosan emelkedik majd ki a réginél is kíméletlenebb és vérengzőbb abszolutizmus. Ha összeesküvése eléri célját, az a magyar állam pusztulását jelentette volna, és halálos csapást a magyar fajra: „A bekövetkezendő teljes anarchia mindannak a pusztulását jelentette volna, ami eddig évszázados munkával nemzetivé és magyarrá lett. A magyar jobbágyság minden támasz nélkül maradt volna a Duna-Tisza kiégett síkján, körülvéve a szláv és germán népektől, elveszítve minden állami szervezetét, amely faji erőit megőrizhette, sőt fejleszthette volna, s így mint egy népvándorláskori törzsnek az orosz síkságon, nyom nélkül el kellett volna tűnnie, előbb-utóbb beolvadnia a környező néptengerbe."66 Mályusz szerint a történettudomány tévedett, amikor — az ember és polgár katekizmusa alapján megítélve — ártalmatlannak tekintette a jakobinus mozgalmat. Az, hogy két társulat volt, és a radikális társaságnak titokban kellett maradnia egy mesteri módon kitervelt robbantó munkára utal. S hogy miért? „Napjaink történetében egy világbirodalom összeomlása, amely előbb egy nacionalista, majd egy túlzó bolseviki forradalmon ment keresztül, megtanított bennünket, hogy elhigyjük, hogy pár ember elszánt tervszerű munkája is romba dönthette volna a kis Magyarországot. Ha Martinovics a reformátorok társulatát nem alapította volna meg, hanem csak az 'ember és polgár katekizmusát' írta volna meg, csak akkor tarthatnék őt és mozgalmát idealista fantasztának."67 De Martinovics nemcsak az ember és polgár katekizmusát írta meg, így azután Mályusz Elemér Lenin és a bolsevikok előképét találta meg benne és a magyar jakobinusokban. Azt ugyan nem állította, hogy az összeesküvés felért a bolsevik forradalommal, de azt igen, hogy döntően megváltoztatta Magyarország sorsát. A nádort elidegenítette nemzetétől, nem hitt többé a magyaroknak, és emiatt írta meg azt az 1795. áprilisi memorandumot, amely azután a Magyarországgal szemben folytatott szigorú kormányzati politika alapja lett. (A 66 Mályusz E.: Sándor Lipót i.m. 170-171. 67 Mályusz E.\ Sándor Lipót i.m. 171-172.
