Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Poór János: Egy abbahagyott vita. A magyar jakobinusokról V/1057
A MAGYAR JAKOBINUSOKRÓL 1067 sül fognak szolgálni, és a király kegyelmet fog gyakorolni (ahogy azt Berzeviczy is említette). Horváth szerint csak ez magyarázza a Királyi és a Hétszemélyes Tábla által hozott halálos ítéleteket. Különben nem tételezhető fel, hogy a bírák „nagy többsége hajlandó lett volna elfojtani lelkiösmerete szavát".2 0 A jakobinus mozgalmat Horváth korszakhatárként kezelte. Az ítéletek után szigorú kormányzati éra következett: vélemény- és sajtószabadság korlátozása, szigorú könyvvizsgálat, szabadkőművesség betiltása stb. A kormány lesújtott a szabadelvű patriótákra is. A párt egészére ugyan nem mert, de vezetőit félreállította, köztük a jakobinusok elítélésében segédkező Zichyt és Ürményit is. A demokraták visszavonultak, kormányzat úgymond szinte kínai falat emelt az ország köré. A „demokratiai elvek, a népszabadság eszméi s tanai, melyekben a gondviselés egy új világ alapjait vetette meg, tiszta forrásokból, híven előadva, hozzánk el nem juthatának". De elnémult a szabadelvű patrióta párt is. Vetetőik félreállítása után tagjai visszavonultak vagy a kormányhoz csatlakoztak.21 (Minden tekintetben, szóhasználatában is Horváthra támaszkodva foglalta össze 1870-ben a mozgalom történetét Kerékgyártó Árpád a Magyarország történetének kézikönyve című kötetben.2 2 ) Horváth munkája után jelent meg Fraknói Vilmos Martinovics és társainak összeesküvése című könyve,2 3 amely a jakobinus-szakirodalomban alapművé vált. Mindenekelőtt azért, mert a szerző megtalálta Martinovicsnak és hat társának a bécsi vizsgálóbizottság előtt tett vallomásait, jóllehet a Királyi Kúria előtt lefolyt per iratait — mint írta — még nem sikerült felfedeznie. Könyve egyébként a Századokban 1877 és 1879 között megjelent, vitát kavaró tanulmányait2 4 fejlesztette tovább. 1877-ben megjelent dolgozatát — Martinovics negatív jellemzése miatt — élesen bírálta Kossuth Lajos.2 5 Martinovicsot Fraknói kitűnő tulajdonságokkal megáldott, nagyműveltségű embernek tartotta, akinek „azonban kitűnő tulajdonaira homályt vetett elbizakodottsága".2 6 Fontos jellemvonása volt továbbá a vágyakozása a hatalmasok elismerése és a közönség tapsa iránt, csak a tudományos tevékenység nem elégítette ki. Szerencsésen találkozott össze a reformer II. Lipót császárral, aki tisztában volt a sajtó és a titkos szervezetek hatalmával és méltányolta a szabadelvű írókat. így került a közelébe Martinovics, akit az uralkodó nagy tudósnak tartott és udvari vegyésznek nevezett ki, egyben magyarországi ügynökei egyikeként számított szolgálataira. Fraknói szerint mind őt, mind az általa a király szolgálatának megnyert Laczkovicsot érdekek vezették a politika meze-20 Horváth M.: Magyarország történelme i.m. 183-184. 21 Horváth M.\ Magyarország történelme i.m. 198-199. 22 Kerékgyártó Árpád.-. Magyarország történetének kézikönyve. VI. 1790-1840. Pest, Kiadja Heckenast Gusztáv, 1870. 39-56. 23 Fraknói Vilmos: Martinovics és társainak összeesküvése. Bp. Kiadja Ráth Mór, 1880. 24 Fraknói Vilmos: Martinovics élete. Századok 11. (1877: 3. sz.) 193-221., (1877: 4. sz.) 293-333.; Uő\ Nyílt levél a Századok szerkesztőjéhez. Századok 11. (1877: 8. sz.) 773-775.; Uo: Martinovics és társainak összeesküvése. Századok 12. (1878: 1. sz.) 1-45., (1878: 2. sz.) 113-148., (1878: 3. sz.) 213-244. és 13. (1879: 1. sz.) 1-68., (1879: 2. sz.) 126-162. 25 Kossuth Lajos: A Századok 1877. 1-4. füzetéről. Századok 11. (1877: 8. sz.) 765-773. 26 Fraknói V: Martinovics és társainak i.m. 25.
