Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában IV/997
1026 HORN ILDIKÓ édesapjukat elvesztő vagy teljes árvaságra jutó fiatalok — a református vallásra tértek át. A tanácsban is észlelhető ez a jelenség: a három született erdélyi református politikus közül Bethlen Istvánról és Kemény Boldizsárról tudjuk, hogy még fiatalon, de már felnőtt fejjel léptek ki az unitárius egyházból. Ez a lassú, de biztos fogyás már az unitárius tanácsurak számán is megmutatkozott. Első nagy veszteségeiket a Báthory-kori ellenreformáció idején szenvedték el, majd ezekre épült az előbb ismertetett újabb elpártolási folyamat, amely hamarosan politikai háttérbeszorulásukhoz vezetett. Az, hogy hatan is bekerülhettek a tanácsurak közé, azt nem utolsósorban a fejedelemmel való rokonságuknak és a közösen átvészelt török emigráns évek összekovácsoló erejének köszönhették. Bár Péchi Simon szombatos volt, minden egyéb tekintetben szorosan ehhez az unitárius politikus körhöz kötődött. Dán Róbert a kor unitárius politikusainak többségét, köztük Balássyt, Keresztessyt és Mikót is szombatosnak mondta.9 4 Ha azonban csupán az ismert tényekhez ragaszkodunk, és mást nem is tehetünk, akkor mindössze annyit tudunk megállapítani, hogy a felsorolt politikusok az unitárius egyház radikális szárnyát alkották, azaz bizonyos esetekben túlhaladták az 1595-ben kialakított unitárius tanokat. Azt viszont nem állíthatjuk, hogy elfogadták volna Péchi Simon szombatos tanításait. Mivel saját magukat unitáriusként definiálták, és ezt a korabeli unitárius püspökök és más egyháziak is teljes mértékben hangoztatták, s az egyház kimagasló pártfogói közé tartoztak, így helyesebb az unitáriusok közé sorolnunk őket. Végül rátérve a tanács evangélikusaira, itt nem találunk semmilyen meglepetést. A két szász politikus mellett a felső-magyarországi köznemességből áttelepülő Kapy András képviselte a felekezetet. * Tanulmányomban Bethlen Gábor fejedelmi tanácsának megismeréséhez csupán az első lépéseket tettem meg. Vizsgálatom elsősorban a tanács infrastruktúrájára, számbeli és személyi összetételére, főbb jellemzőinek bemutatására irányult. A tényleges és teljes körű elemzés ezután következhet. A továbbiakban a kutatásnak már arra kell keresnie a választ, hogy mi volt a tanács tényleges politikai súlya, milyen szerepet játszott a konkrét döntések előkészítésében és meghozatalában, a diplomácia irányvonalainak alakításában, vagyis összefoglalva: Bethlen Gábor kül- és belpolitikájában. 94 Dán R.: Az erdélyi szombatosok i. m. 289-315.
