Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában IV/997
A FEJEDELMI TANÁCS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN 1021 a politikai élet egyéb meghatározó területeit nézve — ténylegesen ekkor kerültek be az országos politikába. Ezt az irányváltást azzal lehet magyarázni, hogy Bethlent az általa előszeretettel foglalkoztatott székely politikusokkal — ahogy már erről korábban szó esett — rokoni szálak és a török emigráció közös emlékei fűzték szorosan össze. A székely tanácsurak jelenléte tehát nagymértékben eltért a szászokétól, őket nem az elvárás kényszere juttatta szinte funkció nélküli pozícióba, hanem bátran és folyamatosan felhasználható politikai-bizalmi tőkét jelentettek. Bethlen tanácsosainak elsöprő többsége, huszonhat fő a magyar nemzethez tartozott. Mégsem beszélhetünk politikai homogenitásról, mert a „magyar" politikusok is igen tarka képet mutattak. Közülük összesítve tizennyolcan viseltek főispáni címet is, tizenketten erdélyi, hatan partiumi vármegyék élén álltak. Ebből a számadatból ugyanakkor önmagában nem szabad semmilyen következtetést levonni, hiszen a változásokban nagy szerepet játszottak a halálozások. Amennyiben viszont a három meghatározott korszakra bontva nézzük a két terület tanácsban való képviseletét, már reálisabbá válik a kép - miként ezt a következő táblázat mutatja. Korszak Magyar nemzet tagja Főispáni címet visel Erdélyi vármegye élén Partiumi vármegye élén 1613-1616 19 12 8 4 1617-1622 16 11 9 2 1623-1629 16 11 8 3 1613-1629 26 18 12 6 Az erdélyi főispánok tanácson belüli nagyobb súlya más időszakokban is kimutatható, már csak azért is, mert erdélyi vármegye hét, azon kívüli pedig csak öt volt.8 5 Ilyen mértékű arányeltolódásra viszont a korábbi fejedelmeknél nem találunk példát, ami azt mutatja, hogy Bethlen a valós politikai bázisát a szűken értelmezett Erdélyben látta. Ennek megfelelően a partiumi vármegyék éléről csak a belső bizalmi körhöz tartozók — akik egyben a legfontosabb területeket, Bihart és Máramarost igazgatták — jutottak a tanácsba: Bethlen sógora (Rhédey Ferenc) és öccse (Bethlen István), valamint a szintén a tágabb fejedelmi rokonsághoz sorolható Kornis Zsigmond. O ugyan az 1614 elején kegyelmet kapó katolikus emigránsok közé tartozott, de ebből a körből egyedüliként, nehéz indulás után, hűségét többszörösen bizonyítva végül meg tudta helyét őrizni a tanácsban. Főispáni megbízatást viszont meglehetősen későn, csak 85 Az 1607-1608 táján készült országgyűlési katalógus, a Regestrum Regni Transylvaniae is tizenkét vármegyét sorolt fel. Regestrum Regni Transilvaniae. Közli: Hodor Károly. Történelmi Tár (1879) 393-394. Éppen ezért nem vontam a vizsgálatba azokat a Szörényi főispánokat, akiket Báthory Gábor és Bethlen idején neveztek ki, mert a megmaradt terület felügyelete valójában a térség katonai parancsnoka, a karánsebesi bán igazgatása alatt állt. Arad vármegye élére már ki sem nevezték a főispánt, majd a megye maradványait végül Zarándhoz csatolta az 1626. évi májusi országgyűlés. EOE VIII. 325. és Lukinich I. : Erdély területi változásai i. m. 357.
