Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában IV/997

1018 HORN ILDIKÓ Magától adódna ezek után, hogy az erdélyi arisztokráciát csupán a magnificusi rétegre korlátozzuk, az Erdélyi Fejedelemségben azonban a 16-17. században rendkívül nyitott volt az elit. Igen sűrűn átrendeződtek a hatalmi viszonyok, és ennek megfelelően — összevetve a rekonstruálható magnificusi névsorokat — azt tapasztaljuk, hogy ez a csoport minden fejedelem alatt szinte teljes egészében újjáteremtődött. A Haller család kivételével legfeljebb két-három család egy-egy tagja képviseli az állandóságot, de ők is csak néhány generáción keresztül tudták megőrizni a pozíciójukat. A nagyságos címet — a királysággal ellentétben — tehát a fejedelemségben egy rövid ideig tartó kivételezett állapotnak kell tekintenünk, még azokban az esetekben is, ahol öröklődött a cím, mivel nem tudunk egy állandó, ugyanazokat a családokat minden generációjukban egységesen felvonultató nagyságos rendet rekonstruálni. A fejedelmi tanáccsal való vizsgálataimban az erdélyi főnemesség fogalmát ezért nem redukáltam az éppen aktuális nagyságos címet viselő személyekre, hanem a magnificus és generosus réteget együttesen tekintettem főnemességnek. így ugyanis már jobban körül tudunk határolni egy folyamatosan kiemelkedő, állandóbb csoportot a nemesi családokon belül. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy bár a vagyoni helyzetet tekintve nem feltétlenül, de jogilag és a társadalmi presztízst tekintve mindenképpen van különbség a két réteg között. A tanácstagok származás szerinti megoszlása