Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában IV/997
A FEJEDELMI TANÁCS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN 1013 általa „létrehozott" testület. A tanácsurak életkora 38 és 53 év közé esett, az átlagéletkor pedig 46 év volt. Tizenkét évvel kevesebb, mint az 1613-beli tanács átlagéletkora. A fejedelem 49 évesen hunyt el, tehát tanácsosai nagyjából az ő korosztályából kerültek ki. Ez ugyanakkor nem feltétlenül a fejedelemnek a saját generációjával való jó viszonyát mutatja, hanem nagyrészt kényszerből fakadt. A Bethlen fölötti nemzedék gyakorlatilag eltűnt, egy részük az 1599 és 1605 közötti (bel)háborús időszakban halt meg, a többiek pedig a természetes halálozás során hullottak ki. így tehát 1622 után Bethlen Gábor, ha akarta volna, sem tudott volna a tanácsába idős és tapasztalt, a feladatra is alkalmas tanácsurakat válogatni. Még a saját korosztálya és az ötvenesek is nagyon megritkultak a korábbi évek említett háborús és belpolitikai viszályai következtében. A fejedelem tehát csak egy igen szűk bázisból meríthetett, és sokkal inkább ez volt az oka a tanács fíatalodásának, mintsem saját személyes döntései. Bethlen számára fent említett féltucat tanácsosának halálakor nemcsak a veszteség mértéke jelentett komoly érvágást. Az elhunytak közül, mint erről már szó volt, többen is közeli rokonai voltak. Az erőviszonyok változását mutatja viszont, hogy a fejedelmi tanács új tagjai többségükben már nem Bethlen atyafiságából kerültek ki. A három rokon helyébe mindössze egy érkezett, fiatalabb unokatestvére, Mikó Ferenc személyében. A többi újonnan beválasztott tanácstag nem állt közvetlen vérségi kapcsolatban a fejedelemmel, viszont mind Bethlen lekötelezettje volt, ahogy a fejedelem fogalmazott: az ő „kreatúrái". Tulajdonképpen magát Mikó Ferencet is Bethlen kreatúrájának tarthatjuk. Már 1600-tól közvetlen kíséretében foglalt helyet az akkor még csak 18 éves ifjú, akinek karrierje minden állomását tekintve Bethlenhez kapcsolódott, többnyire úgymond az ő „kinőtt" tisztségeit örökölte meg.6 1 Szorosan kötődött Bethlen Gáborhoz Kovacsóczy István is, aki az 1594-ben kivégzett Kovacsóczy Farkas kancellár fia volt. A fiatalon árván maradt ifjút többek között Bethlen pártfogolta, 1608-tól kezdve pedig teljesen ő irányította a pályáját. így nem meglepő, hogy Péchi Simon leváltása után a kancellári megbízatást és tanácsosi helyét is Kovacsóczy kapta, aki egyébként erre teljesen alkalmas volt, hiszen pályája nagy részét az erdélyi kancellárián töltötte. 1625-ben Bethlen Háromszék főkapitányává és Torda vármegye főispánjává is kinevezte.6 2 A harmadik újonnan beválasztott tanácsos Kapy András volt, az ő előéletéről nem sokat tudunk. Erdélyi jelenlétéről 1604-től kezdve vannak adatok, és 61 Mikó Ferenc életére elsősorban saját naplója a forrás: Gr. Illésházy István nádor feljegyzései 1592-1603. és Hídvégi Mikó Ferencz históriája 1595-1613. Bíró Sámuel folytatásával. Közli Kazinczy Gábor. (Monumenta Hungáriáé Historica II. Scriptores VII.) Pest 1863. 133-304.; Életrajzát többen megírták: Benkő József: Hidvégi báró Mikó Ferenc és históriája. Hon és Külföld (1842); ill. Nagy János: Hidvégi Mikó Ferenc életrajza. Keresztény Magvető 15. (1875) 1^44.; A családra 1. még Köblös Zoltán: A hídvégi Mikó család. In: Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum Egyesület félszázados ünnepére. 1859-1909. Szerk. Erdélyi Pál. Kolozsvár 1909-1942. 225-243. 62 A szakirodalomban elteijedt téves dátumokat korrigálta: Dáné Veronka: „Az ő nagysága széki így deliberála" Torda vármegye fejedelemségkori bírósági gyakorlata. (Erdélyi Tudományos Füzetek 259.) Debrecen-Kolozsvár 2006. 45.
