Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában IV/997
A FEJEDELMI TANÁCS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN 1009 mi pozíciókba. Ennek megfelelően gyanakodva figyelte minden lépésüket, így rögtön cselekvésre sarkallta, amikor azt látta, hogy Kendy csoportja a Báthorynőrokonokat felhasználva részben Báthory Gábor még mindig népes táborát igyekszik maga mellé állítani, részben pedig a Partiumban próbál jelentős nagyságú és kulcsfontosságú területeket megszerezni. Azonnali válaszként Rhédey Ferenc — büntetőakcióját egyszerű hatalmaskodásnak feltüntetve — elfoglalta Báthory Anna kereki uradalmát.4 8 Bethlen és az egykori katolikus emigránsok közötti küzdelem igazi szépségét az adta, hogy több „csatatéren" részben titokban, részben teljesen másnak álcázva zajlott. Egyik fél sem engedhette meg magának, hogy nyílt lapokkal játsszon. Ekkor folytak ugyanis a kiegyezési tárgyalások a fejedelem és II. Mátyás király között, amelybe a bécsi udvar befolyásolására Bethlen követként mind Kendyt, mind Sarmasághyt bevonta. A fejedelem tehát számos okból nem nyúlhatott ellenfeleihez, ám igyekezett mozgásterüket szűkíteni, és az utakat elvágni előttük. Ennek a törekvésnek váltak áldozataivá a veszélyes sakkbábuként felhasználható Báthory-nőrokonok. A fejedelem meg akarta akadályozni, hogy Báthory Annához hasonlóan ők is újra férjhez menjenek. De ha egy házasság törvényt nem sért, azaz nem közeli rokonok kötik, jogszerűen nem lehet beavatkozni abba, hogy ki kivel házasodik. Bethlennek így nem maradt más lehetősége, mint az özvegyek ellehetetlenítése. Bizalmas hívei nevében birtokperekkel támadtatta meg őket, és bevetette a speciálisan nők ellen felhasználható vádakat is, a hűtlenséget, gyermekeik törvényességének kétségbevonását és a boszorkányságot. így mindjárt ugyanazon az országgyűlésen, ahol Kendyt és katolikus emigráns társait hivatalosan rehabilitálták, Dengeleghyné Török Katát, valamint Imreffyné Ifjjú Katát — mint Báthory Gábor állítólagos szeretőit — boszorkányság és paráznaság vétkével perbe fogták, és utóbbit el is ítélték.49 A fejedelem tehát megtalálta azt az eszközt, amellyel ellenfeleit a Báthory-örökségtől távoltartotta. Mivel a pereket elődje személyéhez is hozzá tudta kapcsolni, ezáltal nemcsak a nőrokonai lejáratását és politikai értékük elvesztését érte el, hanem Báthory Gábor még élő népszerűségét is kikezdte. Az elkobzott birtokok nagy részét már 1614 tavaszán szétosztotta hívei és az elítéltek rettegő és ezért keze alá játszó rokonai között.5 0 Időközben persze Kendyék sem tétlenkedtek: a fejedelem megbízottjaiként a hivatalos tárgyalásokon védték érdekeit, érveltek és vitatkoztak, majd titkos szobákban, szűk körben Bethlen megbuktatásáról szőttek terveket, amelyekbe az erdélyi ellenzéket, egyes 48 Jósika feleségével együtt a királyságba menekült. Kendy István levele Radu §erbannak, Homonna, 1614. július 5.: EOE VI. 539-540. 49 Nagy László: Erdélyi boszorkányperek. Bp. 1981.; Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák. Szerk. Kiss András. Bukarest-Kolozsvár 1998. passim. 50 Az elkobzott birtokok útja és további sorsa egy újabb tanulmányt igényelne, így most csak a legjelentősebb adományokat idézem fel: Iffjú Kata birtokaiból Imreffy Mihály részesedett, rajta kívül a sólyomkői uradalom egy részét a később a tanácsba is bejutó Kapy András kapta. MOL F 1 LR 10. k. 223—224.; Zilah Rhédey Ferencé lett. MOL F 1 LR 10. k. 100-101.; A bihari birtokok nagy része Bethlen Istvánnak jutott. MOL F 1 LR 10. k. 162-164.
