Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában IV/997

1002 HORN ILDIKÓ elődje mellett), mind a tizenöt tanácsurát adományokban részesítve megtartot­ta hivatalában, sőt a fejedelmi tanácsot még további új tagokkal bővítette. így került a testületbe Péchi Simon, aki 1614 áprilisában már belső taná­csosi és kancellári címet2 4 viselt, valamint az 1614. februári országgyűlés után Cserényi Farkas, Kendy István, Kornis Zsigmond és Szilvássy Boldizsár, akik ellen az 1610-ben, illetve 1612-ben hozott elmarasztaló és száműzetésüket ki­mondó ítéleteket ekkor megsemmisítették.2 5 1615 elején Bethlen két újabb ta­nácstagot nevezett ki, Mikola Jánost és a szász Koloman Gotzmeistert. Ezzel a tanács létszáma 1615-re már huszonkét főre növekedett, illetve a valóságban csak huszonegyre, mert Wesselényi István ekkorra már — tisztségeiről lemond­va — kiköltözött Magyar Királyságban fekvő birtokaira.26 írásban ugyan még nem kodifikálták, de a gyakorlatban — miként maga a Hegyes-diárium adata is jelzi — ekkorra már kialakult az a szokás, hogy a ta­nács tizenkét főből áll. így ez a huszonegy fős létszám teljesen új és példa nélkül álló jelenség volt. Mivel magyarázhatjuk, hogy Bethlen Gábor ilyen mértékben felduzzasztottá tanácsát? Nyilván az eseményeknek meg volt a maguk sajátos ritmusa, kezdve attól, hogy a török segítséggel trónra jutó fejedelem részben presztízsből, részben pedig a vele szemben támasztott rendi elvárásoknak meg­felelően ragaszkodott ahhoz, hogy uralkodásának első pillanatától, mintegy le­gitimálva a hatalmát, tizenkét tanácsúr legyen körülötte. Viszont az óvatosság­ból egy ideig távolmaradó, vele egyébként sem ellenséges érzületű, három te­kintélyes tanácsurat sem volt érdeke maga ellen fordítani, míg a korábban proskribált, de Bethlen alatt amnesztiát kapó főuraknak nemcsak elkobzott birtokaikat, hanem elvett méltóságaikat is vissza kellett adni. Bethlen azonban sokkal tudatosabb államférfi volt annál, hogy csupán az események gyorsulási ereje sodorja, így döntései mögött mindig meg kell keresnünk a határozott poli­tikai szándékot is. A tanácson belül két jól elkülöníthető csoportot találunk. Az egyik, vallási és politikai nézeteiket tekintve teljesen homogén társaságot azok a katolikus főurak — Kendy István, Sarmasághy Zsigmond, Szilvássy Boldizsár2 7 és Kornis Zsigmond2 8 — alkották, akik 1607-1608 táján kerültek kulcspozíciókba, és 1610-ben elsőként fordultak szembe Báthory Gábor politikájával. Akkori kiiktatá­sukban Bethlen nemcsak vezető szerepet játszott, hanem elkobzott birtokaik jelentős részét is ő szerezte meg. A közöttük húzódó ellentét élét nem tompítot­ta, hogy 1612 után ő is hasonló sorsa jutott. Ennek ellenére Bethlen volt az, aki 24 Péchi Simon 1614. április 8-án belső tanácsos, kancellár, fejedelmi biztos MOL F 1 LR 10. k. 225-228. 25 EOE VI. 416-418. 26 Öccse, Wesselényi Pál Közép-Szolnok vármegyei főispáni kinevezése 1614. május 14-én: MOL F 1 LR 10. k. 185. A birtokok megosztása: MOL E 148, Magyar Kamara Archívuma, Neore­gestrata acta Fasc. 754. Nr. 28. 27 Pályafutásukra vonatkozó adatokat 1. Horn /.: A fejedelmi tanácsosok adattára i. m. 28 Kornis Zsigmond helyzete annyiban speciális, hogy ő az 1610. évi eseményekben nem volt még főszereplő, de megörökölte bátyjai (a kivégzett Boldizsár és a széki merénylet során lelőtt György) helyét és szerepét. T. Orgona Angelika: A göncruszkai Kornisok. Két generáció túlélési stra­tégiái az erdélyi elitben (1546 k.-1648). PhD-disszertáció. Bp. 2007. 143-148. http://doktori.btk. elte.hu/hist/orgona/disszert.pdf (a letöltés ideje: 2011. június 10.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom