Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában IV/997
1002 HORN ILDIKÓ elődje mellett), mind a tizenöt tanácsurát adományokban részesítve megtartotta hivatalában, sőt a fejedelmi tanácsot még további új tagokkal bővítette. így került a testületbe Péchi Simon, aki 1614 áprilisában már belső tanácsosi és kancellári címet2 4 viselt, valamint az 1614. februári országgyűlés után Cserényi Farkas, Kendy István, Kornis Zsigmond és Szilvássy Boldizsár, akik ellen az 1610-ben, illetve 1612-ben hozott elmarasztaló és száműzetésüket kimondó ítéleteket ekkor megsemmisítették.2 5 1615 elején Bethlen két újabb tanácstagot nevezett ki, Mikola Jánost és a szász Koloman Gotzmeistert. Ezzel a tanács létszáma 1615-re már huszonkét főre növekedett, illetve a valóságban csak huszonegyre, mert Wesselényi István ekkorra már — tisztségeiről lemondva — kiköltözött Magyar Királyságban fekvő birtokaira.26 írásban ugyan még nem kodifikálták, de a gyakorlatban — miként maga a Hegyes-diárium adata is jelzi — ekkorra már kialakult az a szokás, hogy a tanács tizenkét főből áll. így ez a huszonegy fős létszám teljesen új és példa nélkül álló jelenség volt. Mivel magyarázhatjuk, hogy Bethlen Gábor ilyen mértékben felduzzasztottá tanácsát? Nyilván az eseményeknek meg volt a maguk sajátos ritmusa, kezdve attól, hogy a török segítséggel trónra jutó fejedelem részben presztízsből, részben pedig a vele szemben támasztott rendi elvárásoknak megfelelően ragaszkodott ahhoz, hogy uralkodásának első pillanatától, mintegy legitimálva a hatalmát, tizenkét tanácsúr legyen körülötte. Viszont az óvatosságból egy ideig távolmaradó, vele egyébként sem ellenséges érzületű, három tekintélyes tanácsurat sem volt érdeke maga ellen fordítani, míg a korábban proskribált, de Bethlen alatt amnesztiát kapó főuraknak nemcsak elkobzott birtokaikat, hanem elvett méltóságaikat is vissza kellett adni. Bethlen azonban sokkal tudatosabb államférfi volt annál, hogy csupán az események gyorsulási ereje sodorja, így döntései mögött mindig meg kell keresnünk a határozott politikai szándékot is. A tanácson belül két jól elkülöníthető csoportot találunk. Az egyik, vallási és politikai nézeteiket tekintve teljesen homogén társaságot azok a katolikus főurak — Kendy István, Sarmasághy Zsigmond, Szilvássy Boldizsár2 7 és Kornis Zsigmond2 8 — alkották, akik 1607-1608 táján kerültek kulcspozíciókba, és 1610-ben elsőként fordultak szembe Báthory Gábor politikájával. Akkori kiiktatásukban Bethlen nemcsak vezető szerepet játszott, hanem elkobzott birtokaik jelentős részét is ő szerezte meg. A közöttük húzódó ellentét élét nem tompította, hogy 1612 után ő is hasonló sorsa jutott. Ennek ellenére Bethlen volt az, aki 24 Péchi Simon 1614. április 8-án belső tanácsos, kancellár, fejedelmi biztos MOL F 1 LR 10. k. 225-228. 25 EOE VI. 416-418. 26 Öccse, Wesselényi Pál Közép-Szolnok vármegyei főispáni kinevezése 1614. május 14-én: MOL F 1 LR 10. k. 185. A birtokok megosztása: MOL E 148, Magyar Kamara Archívuma, Neoregestrata acta Fasc. 754. Nr. 28. 27 Pályafutásukra vonatkozó adatokat 1. Horn /.: A fejedelmi tanácsosok adattára i. m. 28 Kornis Zsigmond helyzete annyiban speciális, hogy ő az 1610. évi eseményekben nem volt még főszereplő, de megörökölte bátyjai (a kivégzett Boldizsár és a széki merénylet során lelőtt György) helyét és szerepét. T. Orgona Angelika: A göncruszkai Kornisok. Két generáció túlélési stratégiái az erdélyi elitben (1546 k.-1648). PhD-disszertáció. Bp. 2007. 143-148. http://doktori.btk. elte.hu/hist/orgona/disszert.pdf (a letöltés ideje: 2011. június 10.)
