Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975
ISZKENDER PASA ÉS BETHLEN GÁBOR 985 a fenyegetést: a török had bármikor bevethető Erdélyben is. Iszkendernek sok gondot okozott védence, az erdélyi fejedelem „rossz" viselkedése, ezért megüzente Bethlennek, hogy a legrövidebb úton, Erdélyen keresztül kíván a moldvai frontra vonulni.6 1 Ezzel több legyet is ütött volna egy csapásra: távol tartja Homonnait, biztosítja Bethlen hatalmát, és egyúttal magával tudja vinni a vonakodó fejedelmet a lengyel hadjáratra. Nem mellesleg pedig beveheti Lippát és Jenőt: ezzel Bethlent a Porta szemében ismét feddhetetlenné teszi. Ha Bethlen ellenállna, úgy ő maga járhat el engedetlen védence ügyében - ezzel saját pozícióit legalább részben megmentheti, illetve talán neki megfelelő újabb jelöltetet segíthet a hatalomba. A pasának mindenesetre leginkább Bethlen megmentése állt az érdekében, hiszen bukása az ő portai pozícióit is erősen gyengítette volna. A török had átvonulása azonban cseppet sem volt kívánatos Erdélyben, belpolitikailag ugyanis akár katasztrófához vezethetett volna, a pusztításról nem is beszélve. Bethlen tehát 1616 késő tavaszán igen nehéz helyzetben volt. Az Al-Dunánál komoly török had gyülekezett, elvben a lengyelek ellen, de kétségtelenül Erdélyben is bevethetően. Az ellenséges érzelmű, bár Isztambulból megrendszabályozott Ali budai pasa sereget gyűjtött és kelet felé indult. Homonnai Drugeth György pedig Felső-Magyarországon várakozott ugrásra készen. Ráadásul a fejedelem követét, Balassi Ferencet Lippa átadásáig visszatartották a Portán.5 2 Bethlen gyorsan átlátta, hogy szorult helyzetéből csak Lippa átadásával szabadulhat. Az erdélyi rendek tehát májusban törvényt hoztak a vár átadásáról: „az egy Lippa odaadásával hazánkat utolsó veszedelemtől, magunkat, feleségünket, gyermekünket meg kellett váltanunk."5 3 Lippa védői azonban hallani sem akartak a kivonulásról, Bethlennek tehát haddal kellett felvonulnia: június l-jén, az utolsó pillanatban körülzárta a várat. Kis híján elkésett: Homonnai ugyanis közben megindította csapatait, amelyeket azonban Rhédey Ferenc június 10-11-én két napos küzdelemben Konyárnál megvert.5 4 Ali budai pasáról viszont még mindig azt rebesgették, hogy Homonnai mögött áll, Iszkendert pedig csak Lippa átadása nyugtatta volna meg. Bethlen tehát időzavarban volt: a sietségre jellemző, hogy még az erősség bevétele előtt, június 10-én értesítette a török vezetőket Lippa átadásáról,5 5 amelyet azonban csak négy nappal később (14-én) foglalt el, majd adott át a temesvári pasának, a magyar származású Deák Mehmednek.5 6 51 Iszkender május 5-én íija ezt a fejedelemnek (Andrei Veress: Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei §i fàrii-Române§ti. IX. Bucure§ti 1937. 81-82.). Iszkender május 9-én indult Boszniából (Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei. Bp. 1879. 53.) és 24-én a Szerémségbe érkezett (TMAOII. 147.), de a sereg másik része közben már gyülekezett a Temesközben (Documente privitoare i. m. IX. 81-82.). 52 Bethlen Gábor Keresztesi Pálnak. 1616. május 6. TMÁOT I. 144-145. 53 EOE VII. 322. 54 Nagy László: Bethlen Gábor a független Magyarországért. Bp. 1969. 103-105. 55 Thoidalagi Mihályt már 10-én a budai pasához küldte. Követutasítása: TMÁOT I. 149-162. Július 3-án a Portára is követség indult a megszerzett zászlókkal. EOE VII. 54. 56 ETA IV 185.
