Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Sudár Balázs: Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem IV/975
982 SUDÁR BALÁZS tékük miatt számítottak fontosnak, oszmán birtoklásuk inkább elvi kérdés volt: amit egyszer a szultán — s így az iszlám világ (dáru'l-iszlám) — megszerzett, arról lemondani nem lehetett, „mert valamely városban, várban avagy tartományban, kit újonnan vöttek volna meg és az hatalmas császár egészségéért mecsetöt csinálnak, azt szintén úgy tartják, mintha az hatalmas császárnak száz esztendőktől fogván való országa volt volna..."28 A várak ügye a korábbiakban is felmerült, de gyakorlati lépések nem történtek: az előző fejedelmeknek „rövid életök miatt nem volt idejök fogadásuknak" - legalábbis így érvelt Gürdzsí Mehmed.2 9 Most viszont Bethlen ellenlábasainak nyomására a Porta valóban követelni kezdte az ígéret betartását. Az ügy minden bizonnyal kellemetlenül érintette Iszkendert is, aki maga igyekezett érvényt szerezni az ígéreteknek. 1614 júniusában seregeivel Belgrádba vonult,3 0 s bár Bethlen igyekezett úgy magyarázni a helyzetet, hogy valójában a csapatok az ő támogatására jöttek, nyílt titok volt, hogy a cél a várak átadatása.31 Augusztusban azután a pasa személyesen jelent meg az erdélyi országgyűlésen, mely után visszavonult temesvári táborába. Nem tudjuk, hogy milyen megegyezés születhetett a pasa és a fejedelem között, tény azonban, hogy a török csapatok nem lépték át Erdély határát.3 2 Iszkender éppen most hozta meg a Portáról a „frigylevelet",3 3 és talán látván Bethlen ingatag belső helyzetét, nem akarta védencét még nehezebb helyzetbe hozni. A fejedelem pedig hajlott arra, hogy lemondjon Lippáról.3 4 Már-már átadta a várat, amikor egy váratlan portai fordulat átrajzolta az erőviszonyokat. A belső pártharcok eredményeképpen Naszúh pasa nagyvezírt kivégezték (1614. szept. 27.), helyére Öküz Mehmed került, akinek a helyettese Gürdzsí Mehmed lett. Bethlen portai követe, Tholdalagi Mihály a zűrzavart kihasználva elérte, hogy az új nagyvezír eltekintett a vár átadásától, sőt még annak a lehetősége is felmerült, hogy Iszkendert eltetessék láb alól. (Tholdalagi nagy bánatára azonban a fejedelem erre mégsem adott parancsot.3 5 ) Az eset mindenesetre jól mutatja, hogy Iszkender éppúgy jelentős mértékben függött Bethlentől, mint fordítva. A hatalomváltás erdélyi szempontból súlyos következménye az lett, hogy a budai pasaságot, és ezzel a térség irányítását 1614. október 17-én Kádizáde Ali pasa szerezte meg.3 6 Kinevezésével az erdélyi fejedelem kutyaszorítóba ke-28 Gustav Bayerle: Ottoman Diplomacy in Hungary. Letters from the Pashas of Buda, 1590-1593. Bloomington 1972. 155. 29 Rozsnyai Dávid i. m. 75. 30 Oklevéltár Bethlen Gábor diplomácziai összeköttetései történetéhez i. m. 478. Július 10-én Iszkender már Belgrádban táborozott, állítólag 30.000 fős haddal. Szilágyi S.: Bethlen Gábor levelei i. m. 229-230. 31 EOE VII. 122. 32 Erdélyi történelmi adatok. I-IV S. a. r. Mikó Imre - Szabó Károly. Kolozsvár 1855-1862. [a továbbiakban: ETA] IV 184.; EOE VII. 8-14., 170-172. 33 Szilágyi S.: Bethlen Gábor levelei i. m. 233. 34 Tatár cselebi számos emberrel bevonult a várba, s „immár a puszta mecsetet meg is tisztították volt". Szilágyi Sándor: Tholdalagi Mihály évkönyve 1613-15-ből. Történelmi Tár (1881) 8-9. 35 Naszúh pasa kivégzésére: Szilágyi S.: Tholdalagi i. m. 8. 36 Szilágyi S.: Tholdalagi i. m. 9.; Kádizáde kinevezésére: Gévay A.: A' budai i. m. 22.
