Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
GÖMBÖS KORMÁNYPÁRTJÁNAK IDEOLÓGIÁJA ÉS PROGRAMJA 5 nemzet, a magyar faj „nagyszerű világtörténelmi küldetésére".1 0 A fenti — alapvetően külpolitikai meghatározottságú és jellegű — nemzeti célok és a külső körülmények jelölték ki belpolitikai programjuk kiindulópontját: „erőt gyűjteni", melyet majd „alkalmas időben alkalmazni" lehet.1 1 Ennek a politikának volt vezérgondolata a fajvédelem, mely minden részkérdésben meghatározta álláspontjukat, lett légyen szö gazdaságról, szociális kérdésekről, oktatásról, kultúráról, sportról, jogrendről vagy kormányzati szisztémáról. Gazdaságpolitikai elképzeléseinek középpontjába Gömbös „a magyar faj gazdasági érdekeinek intézményes védelmét" helyezte,1 2 alaptételévé pedig a „keresztény agrárgondolat"-ot tette. Rögtön hozzáfűzte: „mi a keresztény gondolatban nem vallásfelekezeti," hanem „fajvédelmi gondolatot látunk".1 3 Ebből a megfontolásból tekintette magát a keresztény kurzus idején kialakult gazdasági rendszer „esküdt ellenségé"-nek, mert az nem biztosította a magyar faj gazdasági érdekeit, meghagyta a zsidóság pozícióit, s ezáltal a keresztény társadalom függő helyzetben maradt „az internacionális tőkétől".14 Ebből kiindulva Gömbös két nagy feladatot jelölt ki. Először: „Magyarország gazdasági életének agrárszellemben való újjászervezését", melyet „a nemzetfenntartó magyarság érdekei" szerint kell végrehajtani.1 5 Ezért biztosítani kell a mezőgazdaság dominanciáját a gazdaság egészében. Mégpedig úgy, hogy az iparban, a kereskedelemben és a pénzügyi szférában is az agrárérdekeknek kell elsőbbséget biztosítani. Ennek azonban előfeltétele, hogy „az a magyar föld, amely elvétetett a magyartól, a magyarnak visszaadassék".1 6 E gyakorlat kialakításához „bizonyos gazdasági diktatúrát" is szükségesnek tartott, oly formában, hogy — megszüntetve a miniszterek egyenjogúságát — „a magyar gazdasági életet a földművelésügyi miniszter diktálná".1 7 Az általa megjelölt másik feladat: „keresztény gazdasági egyedek" teremtése „a földbirtokreform fokozatos és erélyes végrehajtása által".1 8 Hangsúlyozta, hogy „a kisgazda osztályból új történelmi osztályt kell nevelni", melyre a fajvédő politika építhet.1 9 Ezért „fajvédelmi szempontból, a nemzeti állam szempontjából" a földreform „minden körülmények között való teljes végrehajtását" szorgalmazta, akkor is, ha az gazdasági szempontból hátrányos lenne.2 0 Mindez központi eleme volt annak a politikának, mely általában a kis- és középegzisztenciák védelmét kívánta biztosítani a nagybirtokkal és főleg a nagytőkével szemben. 10 Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk: Gergely Jenő - Glatz Ferenc - Pölöskei Ferenc. Kossuth, Budapest, 1991. 104. 11 NN 1922, II. köt. (1922. júl. 24.) 294.; Pritz Pál. Magyarország külpolitikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején 1932-1936. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 35. 12 Magyarországi pártprogramok... i. m. 106. 13 Gömbös beszéde 1922... i. m. 4-5. 14 NN 1922. XXIII. köt. (1924. ápr. 16.) 411-416. 15 Magyarországi pártprogramok... i. m. 105. 16 NN 1922. VII. köt. (1922. dec. 16.) 48.; XXIV köt. (1924. máj. 31.) 245-246. Gömbös már 1921 elején így nyilatkozott: „Mondjuk ki: a föld a honszerző magyaré legyen! 1921-ben adjuk vissza törvényes úton azt, amit főként a zsidó bérlők elvettek tőle és mondjuk ki, hogy a föld öt százalékánál több idegeneké nem lehet." (Szózat 1921. január 9.) 17 NN 1922. VII. köt. (1922. dec. 16.) 46. XXIII. köt. (1924. ápr. 16.) 412. 18 Szózat, 1921. január 9. 19 NN 1922. II. köt. (1922. júl. 24.) 296-298. VII. köt. (1922. dec. 16.) 36-38. XVII: köt. (1923. dec. 7.) 366-367. 20 Gömbös beszéde 1922... i. m. 5. Magyarországi pártprogramok... i. m. 106.
