Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Torna Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere
GRÓF NÁDASDY III. FERENC MECÉNÁSI MŰKÖDÉSE 855 dos Sopron vármegye főispánságát is.9 Az országos főméltóságok közé 1587-ben királyi lovászmesteri kinevezéssel került be, ezzel egy időben tagja lett a Magyar Tanácsnak is.1 0 1598-tól halálig dunántúli kerületi főkapitány.1 1 1577-től rendszeres résztvevője volt a törökellenes határ menti összecsapásoknak.1 2 A tizenöt éves háború (1591-1606) során — különféle katonai rangokban és megbízatásokban — számos ütközetben és várostromban vett részt: ott volt a sziszeki ütközetben (1593), Székesfehérvár ostrománál (1593), Esztergom ostromaiban (1594, 1595), Tata visszafoglalásában (1597), Buda ostromainál (1598, 1602), a pápai vallon lázadás leverésében (1600), Székesfehérvár és Kanizsa ostromában (1601).1 3 A hosszú török háború nevezetes ütközeteit majd az unoka, Nádasdy III. Ferenc festeti meg a sárvári vár mennyezetének freskóin,14 és állít ezzel örök emléket a család hírnevét hadi téren gyarapító nagyapja dicsőségének. Tamás nádor és felesége, Kanizsay Orsolya fiúknak, II. Ferencnek az ország egyik legelőkelőbb famíliájából, a Báthory család ecsedi ágából választottak feleséget, Erzsébet személyében. Az ő alakja ez ideig messze nagyobb érdeklődést váltott ki férjénél, ám személyiségéről mind a mai napig nem tudtak egységes véleményt kialakítani a történészek.1 5 1610-ben Thurzó György nádor (1609-1616) vizsgálatot rendelt el ellene, amelynek végén „internálták" Báthory Erzsébetet. Az asszony és a család familiárisai a Fekete Bég 1604. évi halála utáni kényes helyzetet azonban összességében kiválóan oldották meg. A hétéves Nádasdy Pál (1597-1633) Vas vármegye főispánságát apja halála után azonnal (1604. március 9.) megkapta.1 6 Közben pedig Pál két leánytestvére számára is sikerült megfelelő házastársat találni. Nádasdy Anna 1605-ben gróf Zrínyi VI. Miklóssal (a költő és hadvezér édesapjával) lépett házasságra (tl625), ezzel a Nádasdyak Nyugat-Magyarországon, illetve Horvátországban szereztek maguknak igen előkelő rokonokat. A fiatalabb Katalin számára pedig Kelet-Magyarországon kerestek férjet Homonnai Drugeth György (fl620 u.) személyében, aki nem sokkal korábban egye-9 Fallenbiichl Zoltán: Magyarország főispánjai / Die Obergespane Ungarns 1526-1848. Bp. 1994. 107. és 96. 10 Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban MOL); A 57, Magyar kancelláriai levéltár, Libri regii (a továbbiakban A 57 Libri regii) 4. köt. pp. 468-469. A tanácsosi eskü letételére 1587. április 23-án, Prágában került sor. Fallenbüchl Zoltán-. Magyarország főraéltóságai 1526-1848. Bp. 1988. i. m. 82. és újabban Pálffy Géza-. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. (História könyvtár: Monográfiák 27.) Bp. 2010. 271.: 22. táblázat. 11 Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században. (Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és „életrajzi lexikonból") Történelmi Szemle 39. (1997: 2. sz.) 257-288., itt 269. 12 Élete ezen szakaszáról: Nagy László: Az erős fekete bég. Nádasdy Ferenc. (Korok és emberek sorozat) Bp. 1987. 124-149. 13 Uo. 166-202. 14 Galavics G. : A török elleni harc i. m. és Uő: A sárvári vár török-magyar csataképei 1653-ból. In: Sái-vár története. Szerk. Söptei István. Sárvár 2000. 451-469. 15 Péter Katalin: A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet. (Labirintus sorozat) Bp. 1985.; Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Bp. 1984.; Szádeczky-Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Bp. 1993.; ill. legújabban Tünde Lengyelová - Gábor Várkonyi: Báthory. Zivot a smrt'. Bratislava 2008., valamint frissen magyarul: Lengyel Tünde - Várkonyi Gábor: Báthory Erzsébet. Egy asszony élete. Bp. 2010. 16 Fallenbüchl Z.: Magyarország főispánjai i. m. 107.
