Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
TANULMÁNYOK Dominkovits Péter - Pálffy Géza KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században' (1. rész) Bevezetés: négy generáció a Dunántúl és a Magyar Királyság politikai elitjében A Nádasdy család a magyar és az osztrák történeti kutatásoknak köszönhetően — a Batthyányakhoz, az Esterházyakhoz és a Zrínyiekhez hasonlóan — az alaposabban ismert és jobban kutatott magyar arisztokrata famíliák közé tartozik. Noha a magyar politikai elitnek a 16-17. században a család négy komolyabb befolyással bíró személyiséget adott (1. a mellékelt családfát), a família történetének vizsgálata némi egyenetlenséget mutat. A 19-20. század fordulóján az érdeklődés elsősorban a család felemelkedésének megalapozójára, I. Tamás nádorra, illetve dédunokájára, az 1671. április végén Bécsben kivégzett, III. Ferenc országbíróra irányult.2 Mindeközben II. Ferencet, a nevezetes Fekete Béget és még inkább fiát, Pált szinte elfeledte a kutatás. Az utóbbi családtagról sajnos napjainkban is keveset tudunk, Tamás nádor és a két Ferenc iránt viszont az elmúlt évtizedekben ismét felerősödött a figyelem. A nádorról számos értékes politika-, had- és művelődéstörténeti tanulmány és forráskiadvány, majd bő tíz esztendeje, 1999-ben Sárváron külön tanulmánykötet látott napvilágot.3 II. Ferencről 1987-ben Nagy László publikált hiánypótló, hadtörténeti indíttatású 1 A tanulmány első fele elsősorban Pálffy Géza, második része Dominkovits Péter munkája. A téma kutatását az OTKA K 060 618 ny. sz. programja támogatta. 2 Ehelyütt csak az önálló köteteket (a Levéltári Közleményekben és a Történelmi Tárban számos részletben, főleg Komáromy Andrástól, Mályusz Elemértől, Schönherr Gyulától, Szilágyi Sándortól megjelent kiváló forrásközléseket sajnos nem) említhetjük: Horváth Mihály. Gróf Nádasdy Tamás élete, némi tekintettel korára. Buda 1838.; Károlyi Árpád - Szalay József: Nádasdy Tamás nádor családi levelezése Bp. 1882.; Komoróczy György. Nádasdi Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok gazdálkodása. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 3.) Bp. 1932.; Szilágyi Sándor: Nádasdy Tamás első követsége Erdélyben 1540. (Értekezések a történelmi tudományok köréből V/4.) Bp. 1876.; ill. Pauler Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összesküvése (1664-1671). I-II. köt. Bp. 1876. stb. 3 A megjelenés időrendjében: Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdiak 1540-1550-es számadásaiból. Fase. I. Kézirat gyanánt. Az anyagot közli Kumorovicz [sic!] L. Bernát - M. Kállai Erzsébet. (Történeti-néprajzi Füzetek I.) Bp. 1959.; „Szerelmes Orsikám..." A Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Vál., a szöveget gond., jegyz. Vida Tivadar. (Magyar Levelestár) Bp. 1988.; Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai (Horváth Márk szigetvári kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival, 1556-1561). In: Somogy megye múltjából: Levéltári évkönyv 18. Szerk. Kanyar József. Kaposvár 1987. 45-126.; Őze Sándor: Nádasdy Tamás és az örményesi pálos kolostor. Folia Historica 18. (1993) 89-105.; 500 magyar levél a XVI. századból. Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz 1549-1562. 1-2. köt. Kiadja: Őze Sándor. Bp. 1996.; Nádasdy Tamás
