Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Torna Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere
854 TOMA KATALIN köszönhetően e téren is születtek hiánypótló munkák. A teljesség igénye nélkül elegendő a Wesselényi Ferenc nádorról, Lippay György esztergomi érsekről vagy Batthyány I. Ádám dunántúli főkapitányról szóló munkákra gondolni.4 Ezek sorában az országbíró személyéről és pályafutásának egyes szakaszairól is számos részeredménnyel gazdagodtak ismereteink.5 Ezekhez kapcsolódva jelen tanulmány elsősorban azt a családi, anyagi, szellemi és társadalmi hátteret vázolja fel, amely Nádasdy Ferenc mecénási tevékenységének keretét adta. A nagy elődök öröksége6 Nádasdy Ferenc országbíró dicső ősökkel büszkélkedhetett. Dédapja, Nádasdy Tamás (1498-1562) a 16. század egyik legnagyobb karrierjét futotta be. A királyi titkárból előbb budai várnagy, azután horvát-szlavón bán (1538-1539) lett, majd dunántúli főkapitányként (1542-1546, 1548-1552) Buda eleste után részt vett a maradék ország védelmének megszervezésében. Politikai karrierjének alapos lökést adott azzal, hogy a hatalmas Kanizsay-birtokok fiúsított örökösnőjével, Orsolyával 1535-ben házasságra lépett. Ezzel a házassággal Nádasdy a magyar főnemesség tagjává vált. Az ekkor megszerzett uradalmak (Kapuvár, Léka, Sárvár, illetve utóbb a Kanizsáért cserélt Borsmonostor) a következő két évszázadban a Nádasdy családi vagyon magját képezték. Pályája csúcsán 1554-től 1562-ben bekövetkezett haláláig Magyarország nádora volt.7 Nádasdy Tamás politikai súlyát és országos tekintélyét bizonyítja, hogy 1590-ben Tiroli Ferdinánd főherceg, a nevezetes ambrasi műgyűjtemény létrehozója azzal a kéréssel fordult fiához, Nádasdy II. Ferenchez, hogy apja képmását, címerét, személyes fegyvereit és velük tettei leírását küldje meg gyűjteménye számára.8 Az országbíró nagyapja, Nádasdy II. Ferenc (1555-1604) elsősorban a katonai pályán tüntette ki magát. Apja halála után annak tisztségei közül azonnal sikerült biztosítani a Vas megyei főispánságot (1562. szeptember 26.), amelyet egészen haláláig betöltött, illetve 1588-ban megszerezte hozzá a szomszé-4 Várkonyi Gábor: Wesselényi Ferenc és a 17. századi politikai elit fejlődése. Bölcsészdoktori disszertáció. ELTE BTK. Kézirat. Bp. 1992.; Tusor Péter: Egyház és közélet a XVII. századi Magyarországon. Zombori Lippay György levelei királyságbeli főurakhoz. Szakdolgozat. ELTE BTK. Kézirat. I—II. köt. Bp. 1994.; Koltai András: Batthyány Ádám és udvara 1625-1659. Doktori disszertáció ELTE BTK. Kézirat. Bp. 2000.; Uő: Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban: Batthyány Ádám (Bécs 1630-1659). Korall 9. (2002. szeptember) 55-78. 5 A legújabb munkák felsorolását 1. http://nadasdy.barokkkudvar.hu/?q=node/2 (a letöltés ideje: 2010. május 25.) 6 Az alábbiakra — az általunk idézett források és szakirodalom mellett — frissen 1. még Dominkovits Péter és Pálffy Géza közös tanulmányát, valamint Varga Szabolcs írását ugyanebben a számban. 7 Nádasdy Tamásnak nincs modern életrajza, így még mindig haszonnal forgatható: Horváth Mihály: Gróf Nádasdy Tamás élete, némi tekintettel korára. Buda 1838., ill. egy újabb tanulmánykötet: Nádasdy Tamás (1498-1562). Tudományos emlékülés. Sárvár, 1998. szeptember 10-11. Szerk. Söptei István. (Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai 3.) Sárvár 1999., továbbá Bessenyei József: A Nádasdyak. Bp. 2005. 17-39. 8 Tiroli Ferdinánd főherceg levele Nádasdy II. Ferenchez, 1590. június 17., Innsbruck: Osterreichisches Staatsarchiv, Wien (a továbbiakban ÖStA); Allgemeines Verwaltungsarchiv (AVA), Finanzund Hofkammerarchiv (FHKA), Hofkammerarchiv (HKA), Familienakten N 1. fol. 19-20., kiadása: Hugyecz Antal: Ferdinánd foherczeg Nádasdy Tamás fiát fölkéri, hogy atyjának fegyverzetét küldje meg neki, hogy ő azt az utókor dicsőségére hadi szertárában közszemlére állíthassa. 1590. június 17-én. Hadtörténelmi Közlemények 7. (1894) 124-125.
