Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
778 DOMINKOVITS PÉTER - PÁLFFY GÉZA legrangosabb családja, a nádor és az országbírók famíliája házassági „szövetségre" lépett. Mindezek mellett a nádorfi ígéretes pályáját jelezték az alábbiak is: Rudolf főherceg 1572. szeptemberi pozsonyi koronázásán már ő vihette a Magyar Királyság zászlaját és volt a koronázási lakomán Ernő főherceg mellett a törülközőt átadó személy, sőt még az ad hoc étekfogók egyike is.4 6 1577 márciusában, II. Miksa császár prágai temetésén pedig Nádasdy vitte a ceremónián a magyar királyi jogart (pontosabban annak másolatát), bár erre az eseményre a nagy távolság és a tetemes költségek miatt igencsak vonakodva ment el.4 7 A nádorfi lehetőségeit szemléletesen jelzik az 1. táblázat adatai is. Ezek szerint ugyanis minden jelentős magyarországi tisztséget legalább fél évtizeddel korábban szerzett meg, mint édesapja, és ezen adatokkal még a 16-17. század nádorai és kiemelkedő politikusai között is előkelő helyen állt. Vas vármegyei főispánságát mondhatnánk „örökölte", hiszen azt — nagykorává válva — 1604. január elejei haláláig közel húsz esztendőn át betöltötte.4 8 1587-ben, azaz 32 esztendősen pedig már egyszerre lett királyi lovászmester és magyar tanácsos, mely tisztségeket ugyancsak elhunytáig viselt4 9 - az előbbi posztot ráadásul Batthyány Boldizsárral és Christoph Ungnaddal szemben nyerte el, akik ugyancsak pályáztak erre.50 Önmagáért beszél, hogy a főméltósági poszt elnyerésekor apja, Tamás nádor Ferdinánd és Miksa királyoknak tett szolgálatait is figyelembe vették.5 1 Mivel Nádasdy Tamás 1562. évi halála után a század második felében a nádor tisztségének betöltését a Habsburg-uralkodóknak a magyar egyházi elit vezetőinek segítségével sikerült megakadályozniuk,5 2 új kutatásaink szerint Nádasdy Ferenc 1587-től haláláig a világi főméltóságok között mindvégig a 4. helyet foglalta el - miként ezt a 2. táblázat mutatja. A hierarchiában előtte csupán országbíró-rokonai (előbb Báthory Miklós, majd sógora, Báthoiy István 1586-1605), valamint Erdődy II. Tamás és Draskovich (Draskovics) II. János bánok (1584-1595, ill. 1595-1607), illetve Zrínyi György tárnokmester (1567-1603) álltak. Grófi címének köszönhetően ugyanakkor Nádasdy 1587-től a nála korábban főméltósággá kinevezett és idősebb Batthyány Boldizsár étekfogómestert (1567-1590) és Pálffy Mikre: ÖStA AVA FHKA H KA Familienakten N 1. fol. 10-15., ill. Lengyel Tünde - Várkonyi Gábor: Báthory Erzsébet. Egy asszony élete. Bp. 2010. 375. 46 Martinus Georgius Kouachich: Solennia inauguralia serenissimorum ac potentissimorum principum utriusque sexus, qui ex augusta Stirpe Habspurgo-Austriaca Sacra Corona Apostolica in reges Hungarorum, reginasque periodo tertia redimiti sunt. Pest 1790. 33. és Hilda Lietzmann: Quellen zur ungarischen Krönung Rudolfs II. im Jahre 1572. Mitteilungen des Osterreichischen Staatsarchivs 42. (1992) 94-95., ill. Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15-17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Századok 138. (2004: 5. sz.) 1068-1069. 47 Pálffy Géza: Magyar címerek, zászlók és felségjelvények a Habsburgok dinasztikus-hatalmi reprezentációjában a 16. században. Történelmi Szemle 47. (2005: 3-4. sz.) 265-270. 48 Vö. Fallenbüchl Z.\ Magyarország főispánjai i. m. 107. 49 Lovászmester: MOL A 57 Libri regii 4. köt. pp. 468-469.; ÖStA AVA FHKA H KA Familienakten N 1. fol. 16-17. és Fallenbüchl Z.-. Magyarország foméltóságai i. m. 82.; tanácsos: ÖStA AVA FHKA H KA Familienakten N 1. fol. 16-17. 50 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 115. Konv. A. fol. 1-6. 51 ÖStA AVA FHKA H KA Familienakten N 1. fol. 16. 52 Pálffy G.\ A Magyar Királyság i. m. 282-286.
