Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kiss Erika: Nádasdy Ferenc tárházai és kincsei
NÁDASDY FERENC TÁRHÁZAI ÉS KINCSEI 935 sére a legkorábbi példa 1633-ból ismert, de valószínű, hogy ezt megelőzően is létezett itt egy értékek tárolására szolgáló, kincstárként értelmezhető helyiség. Az 1633. október 20-án felvett leltár Nádasdy Pál halálát (1633. október 15.) követően az özvegy, Révay Judit utasítására készült.5 A lista alapján igazolódni látszanak a fiú, Ferenc végrendeletében megfogalmazottak: „Ingó marhámat nekem az mi illeti, noha az Nádasdi tárházat igen pusztán s[...] átallom megírnia, mely keveset találtam benne, mindazonáltal Istennek kegyelmes áldásábúl szerzettem viszont alkalmasint."6 A főként ruházatot, fegyvereket és lófelszerelést felsoroló inventáriumban csak néhány, igaz valószínűlegjelentősebb ötvösművet találunk. Teljesen hiányzik az asztali ezüstök említése, meglehet azért, mert ezek nem a tárházban, hanem a pohárnok, tálnok kezelésében voltak. Megtalálható azonban a később Nádasdy Ferenc tárházában, a 2. almáriumban szereplő egyik családi régiség, egy nagyméretű, drágakövekkel díszített arany kereszt, amely valószínűleg Pál édesanyja, Báthory Erzsébet révén került a Nádasdyak birtokába, miként ezt az egykori inventáriumok az alábbi leírásokkal említik: 1633* 16G9" Az eörög arany kereßt köves, gyöngyes tokban, azon tokban mas egy kis köves arany keresztis azis fekete kis tokban vágjon. 1. Egy eőregh arany kereszt, à ki az Batoriakrul maradót, az Talpa aranjouzot Ezüst. Boldogh Aszón, es Szent János ket felöl, negiegj [?1 Angiala Kereszt alat, az keresten Giemant 26. Rubintok es mas fele keűek 88 Saphir 9. eöregh egjes Giőngy rosa keőzőt 46. Kerek apróbb Giőngi 220. * 1. 5. jgyz. " 1. 2. jgyz. 1630-ból, 1640-ből és 1650-ből is ismerünk sárvári várleltárakat, amelyeket a források első kutatója, Jankovich Miklós vetett össze.' Ezek alapján a felső tárház 1630 és 1669 között a palota fő helyiségeit magában foglaló, az északi és a keleti bástya között húzódó épületszárny emeletén helyezkedett el, az „öreg Ebédlő Palota" után következő „Zöld Palota" mellett, esetleg abból nyílva.8 5 Az Sárvári Tarhazban levő ezüst arany minek, ruhazatnak, és szinden egyeb feleben levő marhanak Inventalasa... MOL E 156 UetC. Fasc 89. Nr. 9. A leltár eddigi közlései: A MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának forráskiadványai XVIII. U et C. 6. fűzet. Bp. 1981. 191-192. (részleges közlés); ill. Reichardt Gabriella: Nádasdy Pál javai Sárváron 1633-ban. Honismereti Híradó Sárvár 27. (2009: 1-2. sz.) 49-60. 6 Schönherr Gyula: Nádasdy Ferenc országbíró végrendelete. Történelmi Tár (1888) 176-187., 369-382, 580-591, itt 580. 7 Anno 1650 die 1. Januarfíi), Inventariu(m) Areis et Bonor(um) Sarvar e manibus Egr(eg)y Andreae Gerebenenicz uti Rationistse, ad manus Egr(eg)y Francisci Rosa itidem Racionistse per Generosos Dominos Georgium Bezeredy, et Martinum Kapoczi inscriptum An(n)o et dje ut supra. MOL E 185, B 1565, fol. .275.; 1650 január ï.: uo. fol. 340-341. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest (a továbbiakban KÖH); Regesztagyűjtemény, Jankovich Miklós gyűjtése, Nr. 5928.; Inuentarium Arcis et bonorum Sarvar...: MOL E 185, B 1565, fol. 340-341. Magyar Tudományos Akadémia, Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest (a továbbiakban MTA MKI); Levéltári Regesztagyűjtemény Nr. 1421. Jankovich Miklós gyűjtése. Az 1646-ban és az 1650-ben készült leltárak csaknem teljesen egyeznek. Egyes helyiségek azonban időközben új funkciót és/vagy nevet kaptak. Jankovich táblázatát közli: Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete. Savaria: A Vas megyei Múzeumok Értesítője 4. (1973) 193-286, itt 275-279. (Köszönöm Buzási Enikőnek a vár helyiségeinek meghatározásában nyújtott segítségét.) 8 A tárház pitvarának ugyanis mindig csak egy, „pléhes", vasalt ajtaját említik. Ez azonban nem lehetett külső ajtó, hanem a tárházba vezető nyílás; az inventálók ugyanis beléptek a pitvarba, említik az ott elhelyezett tárgyakat.
