Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések
918 BUZÁSI ENIK.Ö „császár"-portrékat egészíthette ki a Terzio-féle metszetek megjelenése utáni öt Habsburg uralkodó, nevezetesen II. Rudolf, I. Mátyás, II. és III. Ferdinánd, valamint I. Lipót — egyelőre ismeretlen előképeket követő — ábrázolása. Mivel az 1682-ben készült leltár szerint a sorozat kis képekből állt, lehet, hogy alig haladta meg a metszetelőképek méretét. Az 1673-ra datált leltárban rögzített tíz darabos másik sorozatot illetően ennél lényegesen kevesebbre tudunk következtetni. Ezek ugyanügy lehettek Terzio tíz metszetének festmény-átvételei, mint III. Frigyestől I. Lipótig az üjabb Habsburg-császárok ábrázolásai. Az, hogy a leltár régi képeknek mondja őket, inkább az előbbi lehetőség mellett szól. Az összeírásokból tudott harmadik császárportré-sorozat római cézárokról készült és az 1669. évi leltárban „Tizen Ket Pogány Csasarok Kepe"-ként szerepel. A mennyiség ismét támpont, és annak a nagyon igényes kivitelezésű rézmetszetsorozatnak a felhasználására utal, amelyet Aegidius Sadeler készített Tiziano egyik arcképsorozata után. Az „első 12 római császárt" ábrázoló, Julius Cesartól Domitianusig terjedő portrésort Federico Gonzaga rendelte meg mantovai palotájának egyik lakosztályába, s a 17. század ötvenes éveiben elveszett festmények kompozíciói az 1600 körüli évektől Sadeler sokszorosítása révén igen népszerűvé váltak.110 Magyarországi összefüggésben sem a Nádasdy-leltárakban bukkan fel először a sorozat: Johann Ledentu Batthyány Ádámnak 1642-ben vételre ajánlott (már említett) képei között111 felsorolt ,JÚle 12 heidenische Keiser sambt dero gemacheln" szintén a Sadeler-metszetek festett változataira vonatkozik — a teljes metszetsorozatba ugyanis a császárok feleségeinek portréi is beletartoznak. A képek a Batthyányak tulajdonában később — csakúgy, mint a szintén említett generális-portrék - nem mutathatók ki. Egy további, feltehetően hasonló sorozat meglétére monyorókeréki Erdődy II. Annának, Alaghy Menyhért országbíró (1587/88-1631) özvegyének, illetve Erdődy Tamás és Anna Maria Ungnad leányának 1636-ban felvett hagyatéki jegyzéke egyik adatából következtethetünk.11 2 A grófnő tállyai kastélyában pontosabb megnevezés nélkül összeírt 23 császár-portréban („Imperatorum Imagines Viginti très") valószínűleg ismét a 12 antik uralkodó ábrázolásáról és mellette talán a Terzio-kötet kilenc „császár-portréjáról", illetve az őket időben követő I. Mátyás és II. Ferdinánd képmásairól van szó. Mindenesetre ügy vélem, hogy ez a sorozat Erdődy Anna családjából, pontosabban az udvari arisztokráciába tartozó Ungnad (1415-1493), „Albertus II. Imp." (1397-1439), „Fridericus III. Pulcher Imperator" (12867-1330, „Szép" Frigyes, I. Albert fia, Ausztria hercege, ellenkirály), „Albertus I. Triumph. Imp." (1253?-1308, osztrák herceg, német király), „Rudolphus I. Imp." (1218-1291), valamint Mária infánsnő, II. Miksa császár felesége, akinek az ötödik kötet szentelve van: „Maria Romanorum Imperatrix" (1528-1603). Adataikra: Gonda Imre - Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. Bp. 19986. passim. 110 Rodolfo Pallucchini: Tiziano. Firenze 1969. I. 341-342.: Nr. 607-618. és kép. A lapok jelzése: „Aegidius Sadeler S. C. M. sculp" - „Titianus inventor" - „Marcus Sadeler excudit". A sorozat portréi: Julius Caesar, Augustus (Octavianus), Tiberius, Gaius (Caligula), Claudius, Nero, Galba, Otho, Vitellius, Vespasianus, Titus, Domitianus. m MTA Művészettörténeti Intézet levéltári gyűjteménye, A-I-24/326. cédula, Iványi Béla gyűjtése. L. A magyar könyvkultúra múltjából, Iványi Béla cikkei és anyaggyűjtése i. m. 560. 112 A forrásra: Bubryák Orsolya: Családtörténet és reprezentáció. Erdődy György (1680-1759) programja a galgóci várkastély kialakításában. Doktori disszertáció ELTE BTK. Kézirat. Bp. 2009. 201.
