Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések

NÁDASDY ORSZÁGBÍRÓ REZIDENCIÁINAK FESTÉSZETI BERENDEZÉSÉRŐL 905 tüntetve.5 7 Ebben a keltezés nélküli leltárban eladás céljából vették sorra a be­rendezést, így a tételek nemcsak becsértékkel („taxiert"), de gyakran tárgysze­rűbb adatokkal szerepelnek, többlet-információval egészítve ki az 1669-ben összeál­lított inventáriumot; az alábbiakban ezért több helyütt is támaszkodunk rá. Az 1669. évi kötetben szereplő, májusra datált várleltár helyiségmegneve­zései követhetővé teszik a lakóterek egymás utáni rendjét és nagyjából rekonst­ruálhatóvá az elhelyezkedésüket is.5 8 A északi szárnyon, a díszteremből közvet­lenül nyíló első helyiség az „Inasok háza" volt, amelyet négy „Vendigh Haz" kö­vetett. Közülük három képekkel volt ellátva, összesen 17 festménnyel, az első­ben — az 1670 szeptembere után készült leltár alapján — nyolc mellképpel és két életnagyságú portréval, mely utóbbiakra alább még visszatérünk. A ven­dégházakkal szomszédos, keletre eső következő szárny lényegében két helyi­ségnek adott helyet: a nagyméretű „Regj Tarhaz"-nak és a mellette elhelyezke­dő „régi Porkoláb Haz"nak. Egy-egy ajtajuk feltehetően az ezen a szárnyon vé­gigfutó árkád feletti folyosóról nyílt. Kályha egyik helyiségben sem volt. Fest­ményt itt egyedül a régi tárházban őriztek, az 1669-ben felvett leltár szerint nyolc „Ramaban foghlalt Oregh Kép"-et; ezekről ismét csak a német nyelvű összeírás közli, hogy egészalakos portrék voltak. Meghatározásukra egyelőre csupán feltételezésünk van, mindenesetre az 1669 májusára kiürített régi tár­házban5 9 az ottmaradt, kevésbé értékes tárgyakkal és limlomokkal együtt tá­rolt festményeket — úgy tűnik — inkább raktározták itt, díszítő funkciót ezen a helyen nem kaptak. Az épületszárny az 1669-ben még építés alatt álló és vé­gül be nem fejezett kápolnával zárult.6 0 Ezt a „Kiss Kapolná"-1 a leltározó is megemlíti, és mellette továbbhaladva — már a délkeleti szárnyon — két kevés­bé előkelő (kemencével, s nem kályhával fűtött) helyiséget és egy fűtés nélküli kisebbet jelez, mindenfajta díszítés és tényleges használatra utaló berendezés nélkül, majd azok a szobák következnek, amelyek már a „leányasszonyok" dél-nyugati szárnyon lévő lakosztályával érintkeztek. Itt három helyiségben (a harmadik, a negyedik és a leányasszonyok „háza" mellett) 17 kép függött, köz­tük három mellkép, míg a „Leány Aszonyok Hazaban" 12 „apro" festmény volt, az egyik egy „Boldogasszony Képe". Még ugyancsak a női lakrészbe tartozott az a következő helyiség is, amely három aranyozott kárpittal és hét „apro" képpel volt díszítve, s noha fűtés nélküli volt, két ággyal, asztallal és székekkel volt 57 MOL E 185, Specification. Der Mobilien, so in dem Schloßß Saruar zum Verkhauffen taxiert wordten. Itt említem meg, hogy a fennmaradt és általunk ismert Nádasdy-leltárak, illetve leltárcso­portok rendszerezését, a különböző célú, több évre tehető leltározási alkalmak áttekintését Viskolcz Noémi e számban megjelent írása tartalmazza. 58 Ennek során Tóth Melinda Sárvár építéstörténetét a vár műemléki helyreállítása kapcsán feltáró tanulmányára támaszkodtam, az egyes építési periódusokat feltüntető váralaprajzok, vala­mint a falkutatás eredményeit összegző következtetései figyelembevételével: Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete. Savaria: A Vas megyei Múzeumok Értesítője 4. (1973) 193-286. A szerző tanul­mánya írásakor még csak a vár 1646. és 1650. évi leltárait ismerte, így a későbbi leltárak azoktól lé­nyegesen különböző helységbeosztását és funkció-megnevezéseit nem tudta tekintetbe venni. Itt sze­retném megköszönni Kiss Erikának a sárvári vár beosztásának tisztázásával kapcsolatos folyamatos konzultációt. 59 A sárvári tárház anyagával, újjászervezésének és új épületben való felállításának történetével Kiss Erika e számban közölt tanulmánya foglalkozik részletesen. 60 Tóth M.\ A sárvári vár építéstörténete i. m. 253.

Next

/
Oldalképek
Tartalom