Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések
902 BUZÁSI ENIKŐ Drassburg, Bécs, Sopronkeresztúr A 16 helyiségből álló drassburgi kastély nyolc képéről puszta létezésükön túl a leltárból annyit tudunk meg, hogy négy közülük az ajtó fölött volt, vagyis feltehetően kisebb darab lehetett, kettő közülük pedig az „ebédlő házban" függött.4 7 Ugyanitt volt a kastély kilenc kárpitjából két „aranyos viselt", bőrből való, míg két „niderlandi" kárpit (két másik egyszerűbbel) a Nádasdy szobájából nyíló hálóhelyiséget díszítette. A kápolnában egy képet és egy feszületet említenek. A csupán legszükségesebb berendezéssel ellátott kastély több szobáját nemigen használhatták. Erre utal, hogy az „ebédlő házon" kívül a leltár csak egyetlen, Nádasdy által bizonyára alkalmilag lakott helyiséget említ funkciója nevével („Az Ur be nylo hazában"), valamint hogy több szobában volt sérült vagy hiányos a bútor, továbbá a képek és kárpitok előfordulása is mindössze öt — használatban volt — helyiségre korlátozódik. Nádasdy kiemelt szerepű rezidenciájának, bécsi palotájának leltára feltűnően kevés, mindössze hét szobát, illetve termet nevez meg, viszont ezek mindegyike gazdagon volt díszítve: falaikat 33 kép és 39 kárpit borította.4 8 A nagyteremben, azaz „az Palotaban" és az „utanna Való hazban" öt-öt festmény volt, olyan berendezéssel kísérve, amely szerint ez utóbbi lehetett Nádasdy fogadószobája: asztalkán álló „Schraibtisch"-órával, hosszú asztallal és 26 különböző székkel. Az utána következő, „Job kéz felől való Pitvar", ahol kilenc kép lógott a falakon, talán a dolgozószoba volt, studiolo, íróasztallal, ülő-vánkosokkal, valamint „egy feier deszkas Tokban Lakat alat Levő valami Mesterségh" - gel. A „sötét Kamara" hálóként szolgált, itt két kép volt és egy „virginas Lada", míg a „szegény assszony házában", azaz Nádasdyné szobájában ágy, spanyolfal és többfajta, díszesen kárpitozott szék állt. Itt a leltár a falon 11 különféle képet, az asztalon pedig egy feltehetően kisméretű, arany rámában álló Jézus-ábrázolást említ. A leggazdagabb kiképzésű az ezt követő hálóház volt: az összes kárpit — 13 „Niderlandi", 26 kisebb és nagyobb aranyas, illetve festett — mind itt kapott helyet, egy nagy kép és egy falra akasztott feszület mellett. Ez volt a legotthonosabban berendezve: a baldachinos-függönyös ágy körül selyemmel varrott és dívány szőnyegek, ablakra való posztók, vánkosok alkották a textilneműt, de itt is volt íróasztal, asztali levéltartó-szekrény, tükör, vendégfal, sőt ágymelegítő és borhűtő is. A „leányok háza" ehhez képest szerényebb, kép nem, csak ágyak, székek, asztalok és egy üres almárium volt benne. Az igényes díszítés és felszerelés ellenére a leltár alapján a ház nem úgy tűnik fel, mint ami egy magyar arisztokrata bécsi reprezentációjára lett volna kialakítva. A legelőkelőbb berendezéssel a hálószoba volt ellátva, amely még a kor magánszférát kevéssé ismerő életmódja mellett is a társasági érintkezésre, reprezentációra kisebb hangsúlyt fektető bécsi életvitelre utal.49 Különösen, hogy hiányzanak mellő-47 L. a 19. jegyzetet. 48 L. a 17. jegyzetet. 49 A magyar főrendek bécsi kapcsolattartására és társasági érintkezésére ad ez időből áttekintést Koltai András-. Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban: Batthyány Ádám (Bécs 1630-1659). Korall 9. (2002. szeptember) 55-78., valamint Pálffy Géza: A magyar nemesség bécsi integrációjának színterei a 16-17. században. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál - Pálffy Géza - Tóth István György. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 2.) Bp. 2002. 307-331.
