Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Torna Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere
GRÓF NÁDASDY III. FERENC MECÉNÁSI MŰKÖDÉSE 863 9-én megerősítette Révay Juditot gyermekei feletti gyámságában, de azzal a feltétellel, hogy birtokaikból semmit sem idegeníthetett el. Az ifjú Nádasdy azonban továbbra sem nyugodott meg, csupán akkor, amikor az uralkodó 1638. október 16-án a nádorhoz intézett levelében azzal fenyegette meg, hogy másnak adják a Vas vármegyei főispánságot.7 1 Révay Judit katolizálására7 2 és Forgách Ádámmal való házasságára végül 1638 végén került sor. Nádasdy Ferenc ekkor Sárváron maradt, és maga látta el az itteni birtokok igazgatását, anyja pedig Forgách Ádámmal Galgócra költözött. Esterházy Miklós nádornak ezután öt évre volt szüksége az ifjú gróf meggyőzésére az áttéréshez. Esterházy már Nádasdy itáliai körútja előtt elkezdte az ifjú megtérítését, de akkor az ifjú főúr részéről még protestáns vitairat volt a válasz a nádor próbálkozásaira.7 3 Itáliából való visszaérkezése után tovább folytatódott meggyőzése. Esterházy titokban készítette elő a megtérést. Hajnal Mátyáson keresztül jezsuitákat hívatott Sopronból, Bécsből pedig a jezsuiták kollégiumából Guillaume (Wilhelm) Lamormain provinciális és császári gyóntató is részt vett az előkészítésben. Több — főleg ágostonos rendi szerzőtől származó — munka hangsúlyozza, hogy a később Nádasdy életében olyan nagy szerepet játszó Nicolaus Donellan ágostonos szerzetessel való kapcsolata is megtérése idejéből eredeztethető. Donellan 1642-ben érkezett Bécsbe, így csak az áttérés utolsó fázisában vehetett tevőlegesen részt, ám e lehetőség nem zárható ki.74 Az áttérésre végül Szent Katalin napján, 1643. november 25-én került sor Csepregen, az evangélikus lelkészek és világiak őszi zsinatán, ahol Nádasdy jezsuitákkal jelent meg. Esterházy Miklós 1643. november 30-án levélben értesítette a Csepregen történtekről Lamormaint.7 5 Nádasdy karácsony ünnepén Sárvárott az evangélikusoktól elvett templomban tette le a tridenti hitvallást Sennyey István veszprémi püspök előtt. Megtérése után nem sokkal X. Ince pápa (1644-1655) külön brévében üdvözölte a magyarországi főurat, buzgóságáért megdicsérte és további működésre bíztatta.7 6 Katolizálása következményeként Nádasdy egy új világgal került kapcsolatba. A következő évtizedekben új felekezetének buzgó, megbecsült tagja lett. 71 A gyámság megerősítése: MOL A 35, Magyar kancelláriai levéltár, Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Conceptus expeditionum (a továbbiakban A 35) 1638: Nr. 181. A főispánság elvételével való fenyegetés: uo. 1638: Nr. 325. 72 Dobronoki György soproni superior jelentése a nádornak arról, hogy Révay Judit katolizált, és letette nála az életgyónást. Josef Rittsteuer-. Palatínus Nikolaus Esterházy und die Jesuiten. In: Forscher - Gestalter - Vermittler. Festschrift Gerald Schlag. Hrsg. Wolfgang Gürtler - Gerhard J. Winkler. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 105.) Eisenstadt 2011. 363-368., itt 366. 73 „Értekező levél G. Nádasdy Ferenchez". Kiadása: Toldy Ferenc-. Galantai Esterházy Miklós munkái. Pest 1852. 190. 74 Nádasdy és Donellan kapcsolatáról: Torna Katalin: Egy ír szerzetes közvetítő szerepe a bécsi udvarban. Donellan és Nádasdy. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Bp. 2008. 163-170. 75 Az áttérésről: Payr S.-. Révay Judit i. m. 149-155. Esterházy Miklós Lamormainnak szóló, 1643. november 30-ai levele: ELTE Egyetemi Könyvtár, Budapest; Kézirattár, Levélgyűjtemény, Collectio Hevenessiana Tom. XXXIV p. 190., kiadása: Payr Sándor: Nádasdy Ferenc levelei az áttérése előtt és után való időkből (1636-1668). In: Egyháztörténeti Emlékek. Forrásgyűjtemény a dunántúli ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez. I. köt. Sopron 1910. 211-223., itt 215-216. 76 A brève 1645. július 30-án kelt: MOL E 150, Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Acta ecclesiastica (a továbbiakban E 150) Reg. Fasc. 72. Nr. 41.
