Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)
816 VARGA SZABOLCS tomány óriási szerencséjére a további offenzívák elmaradtak. A Velencével kirobbant háború okán az oszmán csapatokat átvezényelték Dalmáciába és ezzel a szávai front egy időre fellélegzett.16 3 Mindezek ismeretében a szlavóniai származású Istvánffy Miklós ezen eseményekről írt adatait nem tudom elhelyezni a történtek kronológiájában. A kitűnő történetíró szerint a velencei háború után foglalták el a törökök Dubicát, és e hírre menekült el Jaszenovác és a Szemcsey-vár, Szombathely katonasága. Keglevics és Nádasdy e hírre sereget gyűjtöttek, ám előbbi megbetegedése okán csak Nádasdy rohanta le Jaszenovácot, amelyet katonáinak, köztük Tamásovics Márknak a vitézsége révén elfoglalt, kifosztott, majd felgyújtott. Ezután a sikertől vérszemet kapva Dubicát is megtámadta, naszádokkal még a folyóról is lövette, de a közelgő szultáni hadjárat hírére visszavonult.16 4 A vár elestéről azonban Tarnóci értesítette a Kanizsán tartózkodó Nádasdyt, aki az év végéig távol volt a hadszíntértől. 1539 nyarán pedig a dombrói gyűlésre érkezett, és nincsen adat arra, hogy hadakat vezetett volna. Ez alapján elvethetnénk Istvánffy állításait, ám Jaszenovácot 1540-re valóban felégették,16 5 a Zrínyiek pedig a Dubica megszállására érkező törököket futamították meg.16 6 Egyelőre úgy tűnik, hogy az Istánffy által lejegyzetteknek van valóságtartalma, ám valószínűleg nem Nádasdy nevéhez köthetők ezek az események. A velencei háború miatt azonban Horvátország került még nehezebb helyzetbe, ahol Hans Katzianer egykori horvát-szlavón főhadparancsnok (1532-1537) már így is komoly gondokat okozott. A bánoknak az állandó oszmán veszély mellett egy új problémával is szembe kellett nézniük ezekben a hónapokban, mégpedig a Ferdinánd király börtönéből megszökött Katzianer vezette politikai akcióval, amely felszínre hozta a délszláv tartományok Habsburg Ferdinánddal szembeni, lappangó elégedetlenségét. A bukott hadvezér politikai manővereiből csak a lényegesebb momentumokat emelhetjük most ki: I. Ferdinánd 1538. február 4-én értesítette a bánokat, hogy Katzianer megszökött a börtönből,16 7 egyenesen Horvátországba sietett, és ott tárgyalásokat kezdett több horvát és szlavón nemessel.16 8 Felbukkanása különösen Horvátországban volt veszélyes, mert az itteni nemességgel az egykori főhadparancsnok különösen jó kapcsolatokat ápolt, és a horvát rendek viszonyát Ferdinánddal már így is erősen megterhelte, hogy az uralkodó nem volt képes megvédeni őket az állandó török támadásoktól. A horvát nemesség ezért már januárban a zsa-163 Sisié, F.: Saborski spisi i. m. II. 208-210. 1538. máj. 7. Kosztel. Keglevics Péter I. Ferdinándnak. 164 Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában. 1/2. 13-24. könyv. Sajtó alá rend. Benits Péter. (Történelmi források II.) Bp. 2003. 27-28. 165 „castellum... Iczenowcz... postea vero per nostrates igni combustum est." Laszowski, E.: Mon. Habs. i. m. II. 469. 1540. márc. 24., Topuszkó. Keglevics Péter Anna királynénak. 166 „supervenere certissimi rumores, a navalium et equestrium Thurcarum copiis Castrum Dubicza fuisse obsessum" Laszowski, E.: Mon. Habs. i. m. II. 459. 1540. s. d. Zrínyi János és Miklós I. Ferdinándnak. 167 Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 169-170. 1538. febr. 4., Prága. I. Ferdinánd Magyarország minden lakójának. 168 Sisié, F.: Saborski spisi i. m. II. 106. 1538. febr. 15., Usztilónya. Nádasdy Tamás és Keglevics Péter I. Ferdinándnak.
