Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)
NÁDASDY TAMÁS HORVÁT-SZLAVÓN BÁNSÁGA (1537-1539) 809 lyi pénzügyigazgatáshoz is. Ebben kapóra jött Pekry letartóztatása, hiszen a tőle elvett harmincadok bevételei képezték az alapját annak, hogy a tartomány védelmét újjászervezhessék. Emellett a magyar király fellépett a nagybirtokosok adókiváltságaival szemben is, és igyekezett minél inkább racionalizálni az adószedés folyamatát, hogy az bevételeit növelni tudja. Elképzelése végrehajtásához ideális embert talált Bornemissza Pál személyében, aki az 1530-as évek végén pénzügyi újításainak egyik motorja volt. Színrelépésével tehát megkezdődött a szlavóniai pénzügyigazgatás átszervezése, és ez azt eredményezte, hogy a korábbiaknál jelentősebb jövedelmeket lehetett realizálni a tartományból, és ezt vissza lehetett forgatni a katonaság és az apparátus fenntartására. I. Ferdinánd intézkedései szűk két hónap alatt többéves problémákat kezdtek megoldani, és megteremtették az alapját a következő évek építkezéseinek. Nádasdy Tamás és Keglevics Péter báni tevékenysége Az 1538 elejére meghirdetett szlavón gyűlésen újabb fontos intézkedéseket hajtottak végre a Kőrösön összegyűlt rendek.11 7 Ferdinánd király parancsára elfogadták az új bánokat, akik kinevezték vicebánjaikat is.11 8 Ezzel egy hosszú üresedés végére került pont. Nádasdy Tamás helyettese Tarnóci (Tharnóczy) András, Keglevics Péteré pedig Ráttkay Pál lett. Tarnóci első vicebáni említésére február 15-i dátummal van adatunk, kollégájára egy nappal későbbről. Tarnóci elsősorban katona volt, aki már 1530-ban is Nádasdy szolgálatában állt,11 9 1531-ben nyolc lóval szolgált urának,12 0 és 1538-ban Sztenicsnyák várnagyaként esett rá a bán választása. Egy évvel később már vicebáni minőségében nevezte ki Ferdinánd — állítólag— királyi ajtónállómesternek,12 1 és katonai szolgálataiért megkapta a Zágráb megyei Peyeth (?) várát.12 2 A Ráttkay és Keglevics közötti szorosabb viszony okát viszont nem ismerjük. Ráttkay Nagy- és Kistábor birtokosaként Várasd megye egyik legbefolyásosabb nemese volt, már 1528-ban részt vett a politikai életben, a későbbiekben pedig Ferdinánd király udvari familiárisa (azaz lovaskapitánya) lett.12 3 Talán Keglevics szinte állandó jellegű, horvátországi távolléte miatt volt fontos a Varasdban erős pozíciókkal rendelkező Ráttkay beemelése. 0 jóval fajsú-117 Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 139-148. 1538. jan. 6. A körösi gyűlés határozatai. 118 Ez annak ellenére valószínű, hogy határozatokban konkrétan nem esik róla szó, ám több helyütt szabályozták feladataikat. Vicebáni kinevezésre korábbról sincsen forrásunk — Corvin János jogsértő eljárását leszámítva — így feltételezzük, hogy ez szóban történt a rendek megkérdezése nélkül, és a bán joga volt, hogy saját familiárisai közül kiválassza helyettesét. Mivel mindkét vicebán szlavóniai nemes volt, kiválasztásukat nem ellenezték a rendek, és így nem is maradt nyoma az iratokban. Corvin ügyére Varga Sz.: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős királyválasztás i. m. 1100. 119 Középkori leveleink 1541-ig. Szerk. Hegedűs Attila - Papp Lajos. (Régi Magyar Levéltár 1.) Bp. 1991. 90. 120 Simon Zsolt: Szapolyai János familiárisainak egy lajstroma 1531-ből. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Szerk. Bessenyei József - Horváth Zita - Tóth Péter. (Studia Miskolcinensia 5.) Miskolc 2004. 242. 121 Péter Katalin: Az örökös főrendiség létrejötte. Rubicon 5. (1994: 10. sz.) 17. 122 Gyárfás István: Tárcza. Századok 10. (1876: 10. sz.) 858-859. 123 Sisié, F.: Saborski spisi i. m. II. 26. 1537. márc. 11, Prága. I. Ferdinánd szlavón előkelőknek. Az udvari familiárisságra újabban Pálffy G.: A Magyar Királyság i. m. 108-110.
