Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)
806 VARGA SZABOLCS azt akarta elérni, hogy Ferdinánd legalább két hónapra tiltsa meg Kápolnainak az eltávozást. Levele végére Nádasdy egy memóriáiét is csatolt Ferdinánd király kérésére. Ennek pontjai a következők voltak: 1) Ferdinánd adjon pontos információkat a megüresedett birtokokról, mert korábban ezekről rosszul voltak informálva. 2) Az uralkodó rendeljen a Drávára és a Szávára hajókat az átkelések segítésére. 3) Parancsolja meg Stájerország és Karintia kapitányainak, hogy a török támadás hírére azonnal jöjjenek segítségül. 4) Rendelje el Zengg és Otocsác kapitányainak, hogy tartsanak kiváló kémeket, akik amint bármit megtudnak Krajna és Isztria megtámadásának szándékáról, azonnal jelentsék Metlikába és Ljubljanába, illetve a bánoknak. 5) Az uralkodó tartson postaállomást Radkersburgban, ahonnan a bánok leveleit azonnal továbbíthatják Grazba, illetve Kőszegen és Kismartonon keresztül Bécsbe.9 8 6) írassa össze az uszkókok neveit és számát, valamint parancsolja meg kapitányaiknak, hogy működjenek együtt a bánokkal ." 7) Rendeljen katonai kiképzőket (magister rotharum), akik gyalogosokként kapnak fizetést, és tanítsák meg a parasztságot az alapvető katonai ismeretekre, a katonaság támogatására, és osszák szét őket a megyei kerületekbe, ahol havonta három-négy napon oktassák a népet. 8) Viseljen gondot az uralkodó a végvidék váraira, nevezzen ki mindegyikbe provizort, aki biztosítja a katonaság ellátását. 9) Végezetül mindezek mellett viseljen gondot a Dráva és a Száva védelmére, mert az ellenség ezt kihasználva pusztítja a tartományt. A felsorolt pontokból egy átfogó koncepcióval rendelkező, katonai ügyekben jártas személy képe rajzolódik ki, ami némileg meglepő, hiszen Buda 1529. évi védelmét és Sziget várának következő esztendőben történt — egyébként sikertelen — ostromát leszámítva jelenleg nem tudunk Nádasdy konkrét katonai tevékenységéről, inkább gazdasági szakértelme révén töltött be addig fontosabb pozíciókat. A bécsi udvar számára egyértelmű volt, hogy a szlavóniai reformok sikere (is) a pénzügyigazgatás átszervezésétől függ, azaz mindenképpen meg kellett találni a védekezéshez szükséges összegeket. Erre utal, hogy Nádasdy már 1537. december 24-én azzal fenyegetőzött, hogy ha nem kapja meg Velikén szolgáló katonáinak zsoldját, akkor nem vesz részt a körösi gyűlésen, ami könnyen meghiúsíthatta volna az eddigi eredményeket.10 0 Ezért a báni kinevezésekkel egy időben sor került a szlavóniai harmincadok részleges átszervezésére is, amelyek addig Pekry Lajos és Székely Lukács irányítása alatt álltak. Az biztos volt, hogy a kegyvesztetté vált Pekry részeit Székelynek kell átvennie, ám Peregi Albert kamarael-98 Zágrábból már 1529-től kedve volt rendszeres postaszolgálat. Velimir Sokol: 450 godina poste u Zagrebu 1529-1979. Zagreb 1979. 99 Az 1530-as évektől mind nagyobb volumenű vlach-uszkók beáramlás számos konfliktust eredményezett. A Sichelburg környéki uszkókok például 1534-ben megfutamították Erdődy I. Péter csapatait. Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 469. 1534. ápr. 30, Sztenicsnyák. György provizor Nádasdy Tamásnak. Az uszkók katonaparasztok történetére 1. Karl Käser: Freier Bauer und Soldat. Die Militarisierung der agrarischen Gesellschaft an der kroatisch-slawonischen Militärgrenze (1535-1881). (Zur Kunde Südosteuropas 11/22) Wien-Köln-Weimar 1997. passim. 100 Sisic, F.: Saborski spisi i. m. II. 120-122. 1537. dec. 24, Sárvár. Nádasdy Tamás Jurisics Miklósnak. Nádasdynak ez az első általam ismert levele, amelyben bánnak címezte magát. Ez alapján hivatalviselésének kezdetét egyértelműen 1537 decemberére tehetjük, függetlenül a rendek 1538. januári határozatától, ahol elfogadták az uralkodó által kinevezett bánokat.
