Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)

NÁDASDY TAMÁS HORVÁT-SZLAVÓN BÁNSÁGA (1537-1539) 799 oldalon tartalmazza a Kanizsay-birtokokon élők földesúri kötelezettségeit.4 5 A velikei uradalom huszonhat falujában és két villicatusában ekkor 561 jobbágy­telket írtak össze, és ezek között csak öt-hat deserta szerepel. A jobbágyok közel húsz százaléka volt szabados jogállású, akik közül a legtöbben a velencei ura­lom alatt álló dalmát területekről költöztek be. Erre utalnak a „villa Vene­cianorum wulgo Benetk", a „villa Zader", a „villa Sybenyk" és „villa Trogher" helynevek. Az összeírás pillanatában huszonkét új telepes („novicii") élvezte ezt a státust, azaz ők ebben az évben érkezhettek. Velike oppidumhan ugyanek­kor hatvanegy cenzust fizetőt írtak össze.46 Vasmegyericse ötvennégy falujában 227 telket számláltak össze, amelyek négy százaléka volt puszta, és tizenhárom százaléka szabados jogállású. További kilencvenöt portát rögzítettek a három mezővárosban. A következő néhány évben azonban csökkenés következett be: 1525-ben csupán 237, azaz nyolcvanöttel kevesebb adófizetőt regisztráltak,47 igaz ebben közrejátszhatott az 1520. évi prédálás is, ami több ezer forint kárt okozott az itt élőknek. A megyei adóösszeírással összevetve körülbelül tíz szá­zalékkal nagyobb volt az urbáriumban szereplők száma, ami az előbbi adatok megbízhatóságát jelzi. Nem szóltam eddig a Zágráb megyében fekvő sztenicsnyáki uradalomról, amelynek némiképpen eltér a helyzete az előbb tárgyalt birtokokétól. A Szává­tól délre, a Kulpa előterében álló, legalább4 8 121,2 négyzetkilométer nagyságú uradalmat még I. Lajos zálogosította el Frangepán Istvánnak 10000 forintért 1380-ban.4 9 A következő évszázadban a Cilleieknek sikerült néhány évtizedre befészkelni magukat, majd Hunyadi I. Mátyás 1461-ben odaadományozta Fran­gepán Mártonnak, aki itt is tartotta rezidenciáját egészen 1479-ig, amikor az uralkodó erővel visszaszerezte tőle a várat és a hozzátartozó birtoktesteket. A következő évtizedben Geréb Péter horvát bán komoly építkezéseket hajtott végre, de a vár mégsem maradt királyi kézben, 1498-ban már Egervári István birtokában találjuk.5 0 Sajnos az adóösszeírásokból kimaradt a település, ám egy 1512. évi nádori parancsból kiderül, hogy a vár alatti település ekkor már mező­városi ranggal bírt, és további harmincnyolc possessio tartozott hozzá.51 1519-ben a suburbiummal ellátott városban 280 mezővárosi telket írtak össze,5 2 ami az összes uradalmi adózó 13,5 százalékát tette ki, tehát rurálisabb volt a körösi birtokoknál.5 3 45 MOL DL 37007. Vasmegyericse fol. 213-228.; Velike fol. 229-248.; Sztenicsnyák fol. 249-335. Meg kell jegyezni, hogy a kötet címlapján az 1521. évszám szerepel. 46 MOL DL 37007. fol. 229-248.; Adamcek, J.: Agrarni odnosi i. m. 67. 47 MOL DL 37007. fol. 213-228.; MOL DL 26324.; Adamcek, J.: Agrarni odnosi i. m. 67-68. 48 Az adatot az Engel P: CD ROM i. m. szolgáltatta. Ám itt nem szerepel például Trebinja sem az uradalmon belül, amely pedig bizonyosan idetartozott. Emiatt a birtoknagyságot valószínűleg fel­felé kell módosítani. 49 MOL DL 38494. 50 Kubinyi András: Magyarország déli határvárai a középkor végén. In: Castrum Bene 2. (1990.). Szerk. Juan Cabello. Bp. 1992. 68. 51 MOL DL 48987. 52 Az összeírás külön kezelte az oppidumhan, a suburbiumban élőket, a földdel rendelkező és a földdel nem rendelkező, máshol tartózkodókat. Számításaim szerint 48 deserta és 25 liber telek volt ebben az évben Sztenicsnyákon. 53 MOL DL 37007. föl. 249-335.; Adamcek, J.: Agrarni odnosi i. m. 168.

Next

/
Oldalképek
Tartalom