Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánsága (1537-1539)
794 VARGA SZABOLCS idejéről is több adat (1539,8 15419 és 15421 0 ) szerepel a különböző munkákban, ez pedig leginkább az alapkutatások, illetve a körültekintés hiányával magyarázható. Ez önmagában ugyan még nem indokolná egy önálló tanulmány elkészítését, ám mivel sem Nádasdy szlavóniai érdekeltségeiről, sem kinevezésének hátteréről,1 1 sem a konkrét báni tevékenységéről nem olvashatunk bővebben,12 ezért az archontológiai adatok pontosításán túl az alábbiakban mindezeket a kérdésköröket is megpróbálom részletesebben körüljárni. A Mohács utáni években — a késő középkori gyakorlatnak megfelelően — az uralkodó, álcár Habsburg I. Ferdinánd, akár Szapolyai I. János, igyekezett olyan személyeket találni a törökellenes déli határvidék irányításában kiemelt fontosságú horvát-szlavón bán, a temesi ispán és az erdélyi vajda tisztségeire,13 akik az adott területen jelentős birtokállománnyal, illetve ezáltal megfelelő súllyal és motivációval rendelkeztek.1 4 A bánok közül ez az állítás egyaránt igaz Karlovics (Korbáviai) János (horvátul Ivan Karlovic. 1521-1524 és 1527- 1531),15 Tahy János (1523-1526), Erdődy Simon (1529-1534), Keglevics Péter (1537-1542) és Zrínyi Miklós (1542-1556) esetében, függetlenül attól, hogy Ferdinánd vagy Szapolyai nevezte ki őket a tisztségre.1 6 Az egyetlen részleges kivételnek tűnő személy Batthyány I. Ferenc (1525-1533), aki fiatal korától kezdve a budai királyi udvarban politizált, és birtokainak súlypontja is egyre inkább a Dunántúlra esett. Ám ha figyelembe vesszük, hogy apja, Boldizsár 1509 és 1517 8 Vjekoslav Klaic: Povijest Hrvata od najstarijih vremena do svrsetka XIX stoljeca. Knjiga 5. Zagreb 1985. 179.; ill. legújabban Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. (História könyvtár: Monográfiák 27.) Bp. 2010. 148. 9 Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. Bp. 2000. 232. 10 Bessenyei J. : Nádasdy Tamás birtokai i. m. 33. Ez az évszám Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek. Pest 1865. 318. alapján terjedhetett el a magyar szakirodalomban. 11 Egyedül Vjekoslav Klaic próbálta megmagyarázni Nádasdy báni kinevezését, szerinte Ákos nembeli Mikes szlavón bán (1325-1343) leszármazottjaként került ebbe a pozícióba. Klaic V: Povijest i. m. 163. Ez azonban erősen kérdéses. A család középkori történetére 1. Sinkovics István: Nádasdy Tamás ősei. Turul 57. (1943) 45-55. 12 A téma legrészletesebb tárgyalásának tekinthető munka is egyben tárgyalja Nádasdy és Keglevics Péter bánságának korát, ám ezen belül nem tesz distinkciót a két bán tevékenysége között. Klaic V: Povijest i. m. 161-180. 13 A védelmi rendszer szervezetére 1. Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz) Történelmi Szemle 38. (1996: 2-3.) 163-217., különösen 169-179. 14 Engel Pál archontológiai kutatásainak sajnos eddig nem akadt folytatója, így az állítás minden egyes személynél való bizonyítása még várat magára. A kora újkorra eddig csak szórványosan jelentek meg adattárak. Benda Kálmán: A királyi Magyarország tiszti címtára 1607-1608. Levéltári Közlemények 43. (1972: 2. sz.) 265-325.; Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században. (Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és „életrajzi lexikonból") Történelmi Szemle 39. (1997: 2. sz.) 257-288.; Uő: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára (16-17. század). In: Veszprém a török korban. Szerk. Tóth G. Péter. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9.) Veszprém 1998. 91-188. 15 Életére legújabban: Varga Szabolcs: Adalékok Zrínyi család felemelkedéséhez. A Karlovicsörökség. In: Zrínyi Miklós élete és öröksége. A 2008. november 7-8-án Zrínyi Miklós születésének 500. évfordulója alkalmából Szigetváron rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövege. Szerk. Varga Zoltán. Szigetvár 2010. 4-28. 16 Az 1490 és 1540 közötti horvát-szlavón bánok archontológiája: Varga Szabolcs: Szlavónia a késő középkor és kora újkor határán (1490-1540). PhD disszertáció. Kézirat. Pécs 2008. 319-327.
