Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szőke Zoltán: Magyarország és a vietnami háború, 1962-1975
MAGYARORSZÁG ÉS A VIETNAMI HÁBORÚ, 1962-1975 77 Másnap az MSZMP főtitkára fogadta Le Thanh Nghi-t, a vietnami PB tagját, a VDK miniszterelnök-helyettesét. Nghi kifejtette, hogy céljuk a végső katonai győzelem, de jelenleg nem erőltetik az ország újraegyesítését, hanem Dél-Vietnam semlegesítésére és a DNFF nemzetközi tekintélyének erősítésére törekszenek. Kádár válaszában elismerte, hogy az amerikai imperialisták csalásokhoz is folyamodnak, s miközben tárgyalásokról beszélnek, bombázzák a VDK területét, de hangsúlyozta, hogy „A politikai harccal mégis komolyan kell számolni, mert ebben sem szabad előnyt adni az ellenségnek. Nem szabad olyan látszatot engedni, hogy egyik fél kész a tárgyalásra, a másik pedig tudni sem akar róla."107 Péter londoni utazásának előestéjén, 1965 június 29-én a magyar kormány hivatalosan kiszivárogtatta a külügyminiszter küldetésének célját. Az MTI egyik szerkesztője, „Kádár közeli barátja," közölte Yorick Blumenfeld-del a Newsweek bécsi irodavezetőjével, hogy Péter Londonban nem csak a szokásos kétoldalú kérdésekről fog tárgyalni. A magyar külügyminiszter az egész „kommunista blokk" nevében (Kínát, Koreát és Albániát kivéve, de beleértve a VDK-t, amelynek magas rangú küldöttsége a napokban járt Budapesten) felveti, hogy, ha Wilson biztosítékot szerez Washingtontól, hogy beszüntetik a bombázást, akkor Moszkvában fogadják a Brit Nemzetközösség küldöttségét.108 Ezáltal megnyílik az út a további tárgyalások előtt. Blumenfeld azonnal riasztotta az USA bécsi nagykövetségét, értesítette a budapesti brit nagykövetséget, valamint készültségbe helyezte a Newsweek londoni és washingtoni irodáját.109 Péter Londonban mind Harold Wilson miniszterelnökkel, mind Michael Stewart külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során valóban indítványozta, hogy a brit kormány járjon közben az amerikai vezetésnél a bombázások felfüggesztése érdekében. Leszögezte, hogy addig nem lehet szó az európai biztonság, a német kérdés, az ENSZ, és kétoldalú kérdések rendezéséről, amíg Vietnamban nem születik békés rendezés. Mint említettük, a tárgyalásokról készült angol és amerikai feljegyzés egyaránt kiemeli, hogy Péter többször is hangsúlyozta: Budapest a szocialista országok egyeztetett álláspontját képviseli. Péter indítványáról a Foreign Office még aznap tájékoztatta a londoni amerikai nagykövetséget. A magyar javaslat néhány óra leforgása alatt eljutott a fehérházi vezetés legfelső köreihez. Az eredmény nem maradt el. Augusztus folyamán az amerikaiak jelezték, hogy Dean Rusk külügyminiszter szívesen találkozna Péter Jánossal.110 További egyeztető lépéseket követően, szeptember végén a két fél megállapodott, hogy a Péter-Rusk találkozóra 1965. október ele-107 Kádár a terveknek megfelelően megkérte vendégét: Hanoiban fogadják a KB két képviselőjét, hogy „közelebbi ismereteket is szerezzünk a helyzetről" (1. „Feljegyzés a vietnami kormányküldöttség vezetőjének Kádár János elvtársnál tett látogatásáról," 1965. június 24., MOL, Külügyminisztérium, 1965, Vietnam, TÜK iratok, 003677/2/1965, XIX-J-1-j, 108. doboz.) 108 A Brit Nemzetközösség vezetői 1965. június 17-25. közötti londoni találkozójukon határoztak arról, hogy diplomáciai küldöttség útján tárgyalást kezdenek az érintett kormányokkal a konfliktus békés rendezéséről. Hanoi, Moszkva és Peking azonban egyöntetűen elutasította a küldöttség fogadását. Bővebben lásd 1. Smith, R.B.: An International History i. m. 154. 109 U.S. embassy in Vienna to the State Department, 30 June 1965, NARA, RG 59, Hungarian Relations, POL7-HUNG 6/30/65, box 2276. 110 Radványi J.: Delusion and Reality i. m. 62.
