Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (1. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 781 rendelkezett.6 5 Ráadásul Nádasdy Sopron, Vas és Zala megyékben is birtokos volt: ezek területének több mint 10 százaléka volt kezében - miként erről alább még külön is szólunk. Sőt, míg apja annak idején „csak" az első 10 magyarországi nagybirtokos közé került be, ő a 17. század elején már az első három-öt földbirtokos közé tartozott. A Dunántúlon így a századfordulón egyedül Zrínyi György tárnokmester és Zala vármegye főispánja számíthatott riválisának, a fiatal Batthyány II. Ferenc (1573-1625) még aligha, hiszen ő éppen ekkor kezdte pályáját.6 6 Nádasdy országos elismertségének és befolyásának ekkortájt szintén több szemléletes bizonyítéka volt. A háború alatt sikeres haditettei mellett különféle katonai és zsoldostoborzási megbízatásai is egyre gyarapodtak,6 7 miközben Győr 1594. évi eleste után meghatározó szerepet játszott a Bécs és Alsó-Ausztria védelmet garantáló új védelmi övezet, a magyaróvári-sárvári végek kiépítésében és működtetésében, amely persze saját uradalmait is oltalmazta.6 8 így 1600 nyarán már az is előfordulhatott, hogy Adolph von Schwarzenberg győri főkapitány (1598-1600) halála után a Pápán fellázadt vallon zsoldosok ellen vonult császári hadak ideiglenes főparancsnokságát is a magyar nagyúr láthassa el.69 Emellett rendszeresen vett részt királyi bizottságok munkájában, bécsi és prágai haditanácskozásokon, majd 1599-től egyik állandó magyar szakértőként a megkezdődő Habsburg-oszmán béketárgyalásokon.7 0 Udvarbeli elismertségét jól összegezték a későbbi nádor (1608-1609), Illésházy István szavai: „mert ez időben [az udvarban] csak ez két magyarnak [Pálffy Miklósnak és Nádasdy Ferencnek]... hisznek vala valamennyit.'"7 1 Mindez összességében azt jelentette, hogy az 1580-as évek közepének válságévei ellenére Nádasdy II. Ferencnek a 17. század elejére sikerült megőriznie családja helyét a Magyar Királyság legelőkelőbb arisztokratái sorában és vezető pozícióját a Nyugat-Dunántúl katonai-politikai irányításában. 65 Bestallung Nádasdy részére tisztéről, 1600. dec. 19.: ÖStA KA Best. Nr. 671, ill. engedelmességre intő levelek a magyar, német, vallon katonasághoz, uo. 66 Pálffy Géza: A Batthyány család a törökellenes határvédelemben a XVI-XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények 122. (2009: 2. sz) 321-356, főként 328-330. 67 Például 1592-től Nádasdy 1000 magyar lovas és 1000 magyar gyalogos főkapitánya volt. 1592. szept. 12. Utasítás a tisztségről. Prímási Levéltár, Esztergom Ipolyi Arnold Gyűjtemény Nr. 6-7. és szept. 12. Nádasdy reverzálisa az utasításában foglaltak betartásáról. ÖStA KA Best. Nr. 435.; 1593: ÖStA KA Protokolle des Wiener Hofkriegsrates (a továbbiakban H KR Prot.) Bd. 191. Reg. fol. 49.; 1597: Nádasdy 200 huszárt tart uralkodói zsoldban. ÖStA AVA FHKA H KA Prot, der Hofkammer Exp. Bd. 512. fol. 26. és fol. 34. 68 Pálffy G.: A császárváros védelmében i. m. 214-220. 69 Nicolaus Isthvanfi: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV Colonia Agrippina 1622. 742. 70 Csak két szemléletes példa: 1598-ban Szuhay István váci püspökkel Erdélybe küldendő, kijelölt királyi biztos volt, ahova azonban betegsége miatt helyette végül Istvánffy Miklós utazott. ÖStA AVA FHKA H KA Prot, der Hofkammer Exp. Bd. 512. fol. 113, fol. 179, ill. újabban vö. Nagy Gábor. Miksa főhercegre várva. Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából. Századok 141. (2007: 6. sz.) 1557-1589, itt 1557.; 1599 végén pedig Nádasdy Kutassy Jánossal, Pálffy Miklóssal és Bartholomäus Pezzennel a Szentendrei-szigeten folyó török béketárgyalásokra küldött királyi biztos volt. Isthvanfi, N.: Historiarum de rebus Ungaricis 742. 71 Gr. Illésházy István nádor fóljegyzései 1592-1603. és Hídvégi Mikó Ferencz históriája 1594-1613. Bíró Sámuel folytatásával. Közli Kazinczy Gábor. (MHH II.: Scriptores VII.) Pest 1863. 43.
