Századok – 2010
SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Velkey Ferenc: „Szívemből szólok." Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én
SZÉCHENYI ÁLLÁSFOGLALÁSA A FORDULÓPONTON, 1848. MÁRCIUS 14-ÉN 715 ugyanezt a változatot;4 8 majd következett Kossuth visszaemlékezése, amelyben a „turini remete" szintén ebből idézett két fontos szakaszt.4 9 A későbbi idők forrásválasztását természetesen az is befolyásolta, hogy Zichy Antal a Pesti Hirlap verzióját emelte be az Akadémia Széchenyi-sorozatának vonatkozó kötetébe, s majd közölte ismét monumentális Széchenyi-életrajzában.50 A trend nem változott azóta sem — Viszota Gyula a kivétel, ki erősíti a szabályt —, s ahol föltűnik a beszéd újraközlés, kivonat, idézet vagy utalás formájában, ott mindig a Pesti Hirlap változatára ismerhetünk, legyen szó akár köz- vagy sajtótörténeti összefoglalásról, akár Széchenyi életrajzról, vagy tudományos monográfiáról, tanulmányról, cikkről.51 Következzék tehát ez a csaknem „egyeduralkodó" változat:5 2 „Gr. Széchenyi István. A sajtóügyi választmányt holnapra magához kéri; eddig is tette volna, ha soknemü más választmányi munkával el nincs foglalva. Ezután a legközelebbi nagy eseményekre tér át. Sokan örülnek, sokan busulnak azok felett; ő nem tudta még magát elhatározni, örüljön-e vagy busuljon? Felfogása szerint épen annyi probabilitás van arra, hogy Magyarország egy szebb jövendőnek indul elébe, mint arra, hogy önmagában s magával küzdve, végóráját éri. Ezt mutatja más nemzetek példája, mellyek illy pillanatokban vagy nagyra nőttek, vagy kimúltak az élők sorából. A gyógyszer azonban kezünkben van. - Neki régi kedves óhajtása, hogy Magyarország saját tengelye körül forogjon, mert e nélkül olly progressió lehetetlen, millyen után ő sovárog. És azon hihetőség, hogy ez most megtörténhetik, örömmel tölte szivét. De az aggasztja, hogy a szomszédság tűzre lobbant, s mi magyarok, szalmakörülményeink közt, olly közel vagyunk e tűzhöz. - Vagy reform, vagy anárchia, ezek közt kell választani. Azon nagy előnynyel mégis birunk a szomszédok felett, hogy alkotmányos vágásokhoz szoktunk, mig nekik csak most kell azokba okulniok. Nemzetünk feladata, hogy az alkotmányos kifejtésnek básisa, a dynastiának támasza legyen; most az ideje, hogy szűnjék meg provincia lenni, most lehet anyaországgá! - S mi annak kulcsa, hogy ne anárchia, hanem reform legyen? - előadák Pest és Ung követei. Most mindenek felett rendre van szükség, s nincs senki, a ki jó viselete által benefactorává ne lehetne a nemzetnek, de nincs senki olly kicsiny, hogy az ellenkezővel ne árthatna. - Nincs ország a világon, mellyben olly kevés politiális rend lenne, de nincs nemzet, mellyre jobban hasson a becsületes őszinte szó. Pest mondá, és szóló is mondja: szűnjék meg minden párt, minden casta; ő eddig is csak modorra nézve ellenkezett, de a czélra nézve nem, s annak tisztaságát mindenkor elismeré. Ajándé-48 Először németül (Österreichische Revue, 1866.) majd magyar fordításban: Falk Miksa: Széchenyi István gróf és kora. Pest, 1868. 250-251. 49 Kossuth L, Visszaemlékezések: Sz. I. In: SzIÖM 6/II. 1051-1052. Kossuth nyilvánvalóan nem emlékezetből idézte a PH egykori számait. Memoárjaihoz, s különösen az 1848 történetével összefüggőkhöz komoly anyaggyűjtést végzett, és nemcsak torinói könyvtára számára szerezte be a PH 1847. nov. 14. és 1848. dec. 31. közötti számait (L. OSZK: M. N. Múzeum Könyvtára, Kézirattári Növedéknapló, 1937/24.; Kossuth Lajos könyvtárának leltára. 1657.), hanem azokat jegyzetei tanúsága szerint érdemben és rendszeresen földolgozta. „A Pesti Hírlapot a 622-ik lapig néztem át" - jegyezte meg egyik gondolatait tartalmazó kéziratlapján. PH kivonataira és jegyzeteire pl.: MOL KL KGy, R/90. 118. I. 6594/a. 39-48. 50 Zichy Antal mindkétszer némi pontatlansággal (néhány betoldással és elírással) tette közzé a beszédet. L. Gróf Széchenyi István Beszédei. (SzIM II, alább: SzIB) Összegyűjt, s jegyz.: Zichy Antal. Bp. 1887. 563-564. és Zichy Antal: Gróf Széchenyi István életrajza. 2. köt. Bp. 1897. 118. 51 A beszéd legutóbbi (1991.) teljes kiadása mai ékezetekkel és helyesírással, a központozás átalakításával és egy szó betoldásával: SzFVM II. 401-402. Itt csak összefoglalóan utalunk a fentebb és alább hivatkozott művek szerzőire, akik mind a PH-t követték, idézték: Friedreich István, Kosáry Domokos, Márki Sándor, Spira György. Kivételként Oplatka Andrást nevezhetjük meg, aki itt Viszota nyomán haladt (i. m. 379. , 510.). 52 PH, 1848. márc. 18.
