Századok – 2010

SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Velkey Ferenc: „Szívemből szólok." Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én

Velkey Ferenc „SZÍVEMBŐL SZÓLOK" Széchenyi állásfoglalása a fordulóponton, 1848. március 14-én „En szívemből szólok. Tetszik..." - emlékezett meg Széchenyi István aznapi naplóbejegyzésében az 1848. március 14-ei kerületi ülésen elmondott beszédéről.1 A naplóíró gróf máskor sem foglalkozott ennél hosszabban diétái szereplésével, így nem meglepő, hogy mindössze e röpke megjegyzésben utalt pályájának egyik legfontosabb politikai megnyilatkozására. Az természetesen magyarázatra szorul, hogy a néhány perces, „rögtönzött" kerületi állásfoglalást miért soroljuk a Széchenyi életmű kulcsdokumentumai közé, hiszen formáját tekintve ez a hozzászólás nem is volt „nagy beszéd". A nemes gróf nem készült fel előzetesen mondandójára, és nem is beszélt hosszan (maximum 3-5 percig), űgyhogy nem egy előre felépített helyzetelemző politikai szónoklatot tartott. Sőt ekkor nem is tett olyan javaslatot, amellyel számottevően hatott volna az események menetére. Mégis, mindezek ellenére, ezt a rövid megnyilatkozást választottuk vizsgálatunk tárgyául, illetve kiindulópontjául; mivel a lényeges változást hozó március 14-i történések közepette, egy „kis" állásfoglalás is nagy jelentőségűvé válhatott, s így komoly történeti érdeklődésre tarthat számot. Tanulmányunk e kerületi beszéd értelmező olvasatára épül.2

A kísérlet talán szokatlan, hiszen a történeti megismerés logikája szerint a műltnak egy-egy 1 Széchenyi István naplójának idézésekor a Magyarország újabbkori történetének forrásai, Gróf Széchenyi István Összes Munkái (SzIÖM) sorozat vonatkozó kötetit követjük. Az 1848. március 19-ig megszületett bejegyzéseket 1. Gróf Széchenyi István Naplói I-VI. (SzIÖM 10-15.) Szerk., bev. Viszota Gyula. Bp. 1925-1939. (alább: SzIN 1-6.), az 1848-as (március 19. - szeptember 4. közötti) szövegekre 1. Gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka I. (SzIÖM 7.) Szerk., bev. Dr. Károlyi Árpád. Bp. 1921. Már több magyar nyelvű válogatás is készült Széchenyi naplószövegeiből. Ha a vonatkozó részt közli, akkor ezek közül a legismertebb és 1848 tekintetében csaknem hiánytalan naplóválogatás fordításait követjük. Széchenyi István: Napló. Vál., szerk., jegyz.: Oltványi Ambrus. Ford.: Jékely Zoltán és Györffy Miklós. H. n. [Bp.,] 1978. (alább: SzIN). Az idézett bejegyzés helye: SzIN 1207. 2 Mivel a szokatlan műfaj magyarázatot követel, ezért szükségesnek láttuk értelmezői pozíciónk újbóli rögzítését. Vö. Velkey Ferenc: Széchenyi István és az 1846-os Deák-lakoma. Kommentárok egy naplóbejegyzéshez. In: Deák Ferenc és a polgári átalakulás Magyarországon. [...] Szerk. Balogh Elemér és Sarnyai Csaba Máté. Szeged, 2005. 19-20. Eltekintünk itt is a kapcsolódó elméleti-módszertani irodalom felsorolásától, mert direkt módon nem elméleti jellegű diskurzusba kívánunk belépni, s nehezen is tudnánk leszűkíteni a közelítésmódunkra közvetlenül vagy közvetetten ható elméleti-módszertani irodalom körét. Felfogásunkat leginkább a történetírói praxis alakította, hiszen a Széchenyi-forrásanyag, -kutatás, -ismeret, adott mennyisége és egyenetlen minősége mellett csak mélyfúrások hozhattak, hozhatnak szakmailag releváns eredményeket. A Széchenyi-téma immár nem tudja egyszerű heuréka-élménnyel megajándékozni vizsgálóját. A történészek (történetírók) nagyobb hányada szerint az ilyen adottságok inkább kedvezőtlenek, hiszen az alapkutatás (vagyis amit némi leegyszerűsítéssel a közfelfogás annak tekint) élményétől fosztják meg a kutatót, mi mégis úgy látjuk, hogy éppen az ilyen sokrétű anyag vizsgálata köz-