Századok – 2010
SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN - Hermann Róbert: Széchenyi István leveleiből (1836-1857)
SZÉCHENYI ISTVÁN LEVELEIBŐL (1836-1857) 681 A levél külön érdekessége, hogy Klauzál levelezése nagyobbrészt lappang; a hozzá intézett misszilisekből eleddig alig néhány darab került elő. Széchenyi és Klauzál az 1832-1836-os országgyűlésen ismerhették meg egymást. Széchenyi először 1835. november 11-i naplóbejegyzésében említi őt, mint aki a leghevesebben pártolta Széchenyi koronaőrré való felterjesztését.4 8 Ezt követően is folyamatosan kapcsolatban voltak, főleg az országgyűlések alkalmával. 1838-ban Széchenyi a Lánchíd-építés ellenzői között tartotta őt számon4 9 , 1839. dec. 7-én, ill. 10-én viszont arról írt Sina Györgyek, ill. Prónay Albert bárónak, hogy Klauzál is lelkesen pártolta a Duna-jobbparti (Bécs-Győr-Buda) vasűt ügyét.50 Noha Klauzál a reformellenzék tagja, majd az 1843-1844. évi országgyűlésen — Deák távolmaradása miatt — az alsótáblai reformellenzék egyik vezére volt, az ellenzéktől egyre inkább távolodó Széchenyi naplójegyzeteiben és leveleiben mindvégig nagy rokonszenvvel írt róla. Ez a levél is ezen az országgyűlésen, egészen pontosan 1844-ban keletkezett. Erre utal Széchenyi utalása saját „53 éves politikai lelkére", ami, figyelembe véve 1791-es születését, egyértelművé teszi a levél keletkezésének évét. Széchenyi kiadott levelezésben 1844-ben két alkalommal említi Klauzált. Mindkét alkalommal a közteherviselés bevezetése érdekében előterjesztett „két garasos" terve kapcsán, amely „A Jelenkorban megjelent Adó és két garas" címmel 1844. áprilisában jelent meg, de az országgyűlés már az ennek alapján készült előterjesztést korábban is tárgyalta. Széchenyi azt javasolta, hogy a birtokosoknak minden hold föld után két garas telekdíjat kellene fizetniük. Az így befolyó 5-6 milliónyi összegre fel lehetne venni 100 millió forint kölcsönt, s ebből fedezni lehetne a Magyarországon szükséges legfontosabb beruházásokat, út- és vasútépítést. A fennmaradó összegből hiteleket lehetne adni a nemeseknek birtokaik korszerűsítésére. Széchenyi 1844. január 22-én titkárához, Tasner Antalhoz intézett levelében említi, hogy „A két garas mind jobban érik", s ezzel kapcsolatban már tárgyalt Beöthy Ödönnel és Klauzállal.51 Április 21-én szintén Tasnernek arról írt, hogy az aznapi választmányi ülésben Beöthy, Klauzál, Batthyány Lajos, Wenckheim Béla, Szombathelyi Antal és Zsedényi Eduárd a terv mellett nyilatkozott.5 2 A naplóbejegyzések is élénk kapcsolatról tanúskodnak. 1844. január l-jén Széchenyi több ellenzéki követtel, köztük Klauzállal vette fel a kapcsolatot. Január 2-án Klauzál kereste fel Széchenyit és a kétgarasos tervről beszélgettek. Január 15-én Széchenyi kereste fel őt. Február 6-án szintén Klauzálnál járt a kétgarasos terv ügyében. Március 16-án Klauzál, valamint az alsótáblai konzervatívok vezérszónoka, Zsedényi Eduárd jártak Széchenyinél, s „szövetséget" kötöttek a kétgarasos terv ügyében; azaz nyilván mindketten megígérték párt-48 Gróf Széchenyi István naplói i. m. IV k. 618. o. 49 Gróf Széchenyi István naplói i. m. V k. 224-225.; Sz. - József nádor, Pest, 1838. dec. 14. Közli Gróf Széchenyi István levelei. Összegyűjtötte, előszóval és jegyzetekkel ellátta Majláth Béla. II. k. Gróf Széchenyi István Munkái. IV k. Bp, 1890. 605-607. 50 Gróf Széchenyi István levelei i. m. II. k. 710-714. 51 Gróf Széchenyi István levelei i. ra. III. k. 239. o. 52 Gróf Széchenyi István levelei i. m. III. k. 279.
