Századok – 2010

KISEBB CIKKEK - Soós László: A filoxéravész elleni küzdelem első kormányzati intézkedései

KISEBB CIKKEK 671 hogy a magyar bortermelés a filoxéra kártételei mellett is fenntartható legyen. A fenti célkitűzés megvalósítása érdekében kapott borászati kormánybiztosi kinevezést Miklós Gyula, és a védekezés szorosan vett kérdéseinek vizsgálatára felállították az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomást, melynek vezetését dr. Horváth Gézára, a rovartan jeles kutatójára bízták.5 A külföldi védekezési módok megismerésére dr. Horváth Géza 1880 júliusában a kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Emich Gusztáv társaságában tanulmányútra indult. A két küldött leírása szerint mind az osztrák, mind az olasz és francia szakemberek a vész leküzdése érdekében végzett kísérleti munkájukat nem egy-egy borvidékre koncentrálták, hanem különböző területek szakiskoláinak telepein végezték, így lehetőségük volt arra, hogy megfigyeléseiket különböző talajviszonyok és eltérő éghajlati körülmények között folytassák. Szakembereink a tanulmányújuk során a mentesítés sikerét garantáló új eljárással nem találkoztak, de a filoxéra pusztításának ellenálló amerikai fajtákról és a homoki szőlőtermesztésről bíztató tapasztalatokat szereztek.6 A külföldi tapasztalatok alapján az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás felügyeletével, 1881-ben három kísérleti telepet hoztak létre. Nevezetesen a Gomba község határában (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) fekvő 10 kat. holdnyi filoxérával lepett szőlőben alakították ki az ún. farkasdi kísérleti telepet, a Borsod megyei Szendrőn a 7 kat. hold nagyságú ún. szendrői telepet, valamint a Budapest melletti Rákospalota határában működő istvántelki földművesiskola kezelésében lévő 9 kat. hold futóhomokon rendezték be az ún. istvántelki telepet. Az Amerikai Egyesült Államokból megrendelt 114.000 darab, a filoxérának ellenálló szőlővessző 1881 márciusában érkezett meg Magyarországra. Az amerikai szállítmányon kívül vásároltak még vesszőket a franciaországi Armeillere-ből 23.000 és az ausztriai Marburgból 4000 darabot. Az így beérkezett 141.000 db venyigéből Farkasdon 57.000, Szendrőn 24.000 és Istvántelken 60.000 darab került elültetésre.7 A filoxérával szemben ellenálló amerikai szőlőfajták beérkezése után a termelők kérvényekkel árasztották el a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumot, amelyekben szaporítás céljából vesszőket kértek. Dr. Horváth Géza javaslatára miniszteri döntés született arról, hogy a külföldi szőlővesszőket kizárólag kísérleti telepeken ültethetik el, és csak az ottani szaporítás után — ezek filoxéramentességéről és ellenálló-képességéről meggyőződve — kaphatnak magánszemélyek belőle.8 A filoxérának ellenálló szőlőfajtákkal folytatott kísérletezés mellett az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás munkatársai már az első évben elkezdték a homokos talaj mentesítő hatását is vizsgálni. Első kísérletként a farkasdi telepen kiásott, az élősködővel lepett tőkéket ültették el az istvántelki homokos talajba, és a megfigyelők örömmel tapasztalták, hogy az új környezetbe került kártevők 18 nap alatt elpusztultak. A talajminták vizsgálata során megállapították, hogy a homok jótékony hatását laza szerkezete okozza, és amennyiben összetételében a kvarcszemek aránya el-5 Bővebben lásd:, Soós László: Az Országos 7 MOL K 168 1881-5-21700 dr. Horváth Phylloxéra Kísérleti Állomás létrehozása. In.: Géza jelentése az Országos Phylloxéra Bizottság Agrártörténeti Szemle. 30. 1988. 3-4. 339-365. részére. Budapest, 1881. április 3. 6 MOL K 168 1880-5-39 Emich Gusztáv je- 8 Uo. lentése a FIK részére a filoxéra-ügyben szerzett külföldi tapasztalatairól. Budapest, 1880. október 25.