Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Ortodoxok és újítók a pápai zsidó községben az 1840-es években
ORTODOXOK ÉS ÚJÍTÓK A PÁPAI ZSIDÓ KÖZSÉGBEN AZ 1840-ES ÉVEKBEN 607 bői következő változásokat, melyek minden áron való megakadályozására törekedtek. A haladó párt tagjai bár tudták, hogy nincsenek többségben, mégis nagyon magabiztosak voltak. Egy felvilágosult, reform szellemiségű rabbi az 1840-es években mind politikailag, mind a földesúr szempontjából jobban megfelelt. Szerintük „a zsidóság egy csekély, de álnok szándékú és szegény része, akiket a pozsonyi hitközség bujtogatott és pénzelt, és akik az új zsinagóga költségeihez nem járultak hozzá, sem az adót, a türelmi adót nem fizették, most el kezdtek panaszkodni és alaptalan vádakkal illették a többieket. A megszüntetett zsinagógákat ismét meg akarták nyittatni, a tudós és köztiszteletben álló Löw Lipótot félre akarták állíttatni és a szerintük állítólag megszüntetett régi szertartásokat vissza akarták állíttatni." Az újítások bevezetése elleni tiltakozás ürügyén az ortodoxok tulajdonképpen Löw ellen fordultak. A hitközségi vezetők véleménye szerint ellenfelei azért támadták a rabbit, mert „az uzsoráskodás, csalfaság, álnokság hibái és az elavult előítéletek ellen tiszta erkölcsű tant szónokol és magyarul is tart egyházi beszédet." Véleményük szerint a megválasztott rabbi „ritka tulajdonú, olvasott, tudós erényteljes, tiszta erkölcsi tan felfogásával bíró, a magyar hírlapokban is befolytatott értelmes cikkei által ismeretes, előítéleteken túl látó és köztiszteletre méltó egy férfiú."4 3 Éppen ezek azok a kiváló és a társadalom által elismert tulajdonságok, melyek miatt az őt gyűlölő ortodoxok bármilyen eszközt elfogadhatónak tartottak volna Löw Pápán való maradásának megakadályozására. Nem sokkal Pápára érkezése után, szeptember 11-én ünnepélyesen felavatta az új zsinagógát, mely alkalomból magyar nyelvű beszédet mondott.4 4 A zsidó újévet megelőző szombati zsinagógai istentisztelet után az ellentáborból néhányan a hazafelé tartó Löw mellé szegődtek és káromkodva szidalmazták, csúnya szavakkal gyalázták, majd leköpdösték. Ellenük az úriszék vizsgálatot indított és a zsinagógában zsidó eskü alatt valló tanúkat hallgatott ki. Az elfogott tíz férfi4 5 közül öt ellen pert indítottak, négy főt felmentettek, de Hermann Toch-ot 5 pálcaütésre ítélték, amiért a bíróságot és a tanúkat is becstelen szavakkal illette.46 A kezdeti megaláztatások nyilván sok keserűséget okoztak a rabbi számára, de céltudatossága, mellyel a hitközséget az új iskolai oktatás és a rendszeres prédikációk által kora kihívásai iránt nyitottá kívánta tenni, minden bizonnyal segítettek ezeken felülkerekedni.4 7 Emellett maga mögött tudhatta a hozzá ha-43 VeML: IV 1. t: Adolf Spitzer bíró folyamodványa az uralkodóhoz. Pozsony, 1846. szept. 29. 44 A zsinagóga felszentelésekor mondott beszédét Löw később az 1847-ben indított és mindössze egy számot megért egyszemélyes lapjában, a Magyar Zsinagógában megjelentette. Kiadta: Hídvégi Máté: Löw Lipót beszédei. Bp., 1999. 25-41. 45 Salamon Lövenstein és Abraham Lövenstein lisztkereskedők, Rudolf Toch és Hermann Toch dohánykereskedők, Aron Glück ruhakereskedő, Michael Schwarz vendéglős, Wolf Kohn (foglalkozása ismeretlen), Michael Grünfeld (foglalkozása ismeretlen), David Klein hajhász, Moses Klein kávés. VeML: IV 1. t: A pápai uradalmi úriszéki jegyzőkönyv kivonata: 1846. okt. 5-6. ülés, 4. pont. Foglalkozásuk beazonosításához az 1848-as Pápa városi név szerinti zsidó összeírást használtuk. VeML: IV 1. h. 46 VeML: IV 1.1: A pápai uradalmi úriszéki jegyzőkönyv kivonata: 1846. okt. 5-6. ülés, 4. pont. 47 Elhivatottságára jellemző egy másik válságos időszakban tanúsított magatartása, melyet felesége örökített meg naplójában: „Most aztán igazán bámulnom kell az uramat, aki bármennyire is teljes lélekkel részt vesz az eseményekben [ti. az 1848/49-es szabadságharc eseményeiben - J. R.], nem igen hagyja magát tanulmányaiban s munkáiban zavartatni és olyan buzgón folytatja zsidó történelmi kutatásait, mintha nyugalom és béke uralkodna odakinn." Budapest Főváros Levéltára (további-
