Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Ortodoxok és újítók a pápai zsidó községben az 1840-es években

ORTODOXOK ÉS ÚJÍTÓK A PÁPAI ZSIDÓ KÖZSÉGBEN AZ 1840-ES ÉVEKBEN 601 dóbb közösségekben a rabbikkal szemben egyre inkább hasonló feltételeket tá­masztottak — Esterházy ezekkel a feltételekkel már eleve Löw Lipót rabbivá választását kívánta elérni Pápán, ezért a nyelvtudásáról és publikációiról or­szágosan ismert és népszerű kanizsai rabbira szabta a feltételeket. 1846. június 2-án a két imaházban székkel bíró és az új zsinagógában előjegy­zett összesen 206 széktulajdonost névre szólóan meghívták a hitközségi házba a rabbiválasztás lebonyolítására és az új rabbi járandóságának megállapítására.2 7 Az ülésen a rabbi jövedelmét heti 20 pengőforintban állapították meg, azaz több mint évi 1000 pengőforintban, amely jelentős jövedelemnek tekinthető. Ezenfe­lül megszavazták számára az addig szokásos mellékjövedelmeket is. Elöljárók­ból, népképviselőkből, kórházi és lelkészi segédekből álló szavazatszámláló bi­zottságot neveztek ki, majd a szavazati joggal bírók a három jelöltre (Jacob Steinhardt, Mayer Zipser, Löw Lipót) egyenként titkosan szavaztak. Löwöt el­söprő szavazattöbbséggel, mindössze egy ellenszavazattal választották rabbivá.28 Ezután a hitközség vezetői és a népképviselők megfogalmazták a rabbinak át­adandó választási oklevelet, aláírták és lepecsételték a hitközség, valamint az uradalom pecsétjével. Az oklevélben megfogalmazták a rabbiállás mellett az iskolaigazgatói tisztséget is betöltő Löw kötelességeit. Ezek közül kiemelést érdemel: a pályá­zati feltételeknek megfelelően az új rabbitól elvárták, hogy havonta legalább egy szombaton, felváltva magyarul, illetve németül prédikáljon a zsinagógában. Továbbá, hogy az uralkodó és a földesúr születésnapján magyar nyelvű szent­beszédet tartson. A pápai zsidók a rabbiválasztás alkalmából kiállított oklevéllel Nagykani­zsán felkeresték Löwöt és ünnepélyesen meghívták Pápára. O, bár tudott a pá­paiak megosztottságáról, átvette a megválasztásáról szóló oklevelet. A kanizsa­inál nagyobb közösség mindenképpen jobb megélhetést tudott biztosítani neki és családjának. Pápára jövetele szándékában az is motiválta, hogy ott új zsina­góga építése és iskolaalapítás volt napirenden, ahol remélhette, hogy a koráb­ban kidolgozott iskolai tanrendjét be tudja vezetni. A kanizsaiak marasztalni kívánták Löwöt. Festetics Leó főispán helyettes is sajnálkozását fejezte ki a rabbi távozása miatt, akiről azt írta a pápai elöljáróknak, hogy „ezen kitűnő egyénben minden tekintetre nézve csak tiszteletre méltó férfiút tapasztaltam, ki­nek egyéniségéről szemmel látható tettei szóllanak. [... ] A pápai közönségnek szerencséjét eleve jósolom, melyet ha ezen kitűnő férfiút illetőleg megbecsülni tudja, annak megnyerés által örökre alapítva látom."2 9 Hogy Löw megválasztását a pápaiak egy része nem tekintette szerencséjé­nek, azt jól kifejezi, hogy a választási eredménnyel elégedetlen párt hangadói magukat a többség képviselőinek nevezve, az uralkodóhoz folyamodtak sérel­meik orvoslásáért, mellyel a hitközségen belül négy évig tartó viszályt indítot­tak el. Még a választás lebonyolítása előtt az uralkodóhoz címzett keltezetlen és 27 VeML: IV 1.1: Az 1846. évi hitközségi jegyzőkönyv kivonata, 113. pont. Egy későbbi, keltezés nélküli irat szerint a választást 1846. május 29-én tartották az uradalmi biztos jelenlétében. 28 Uo. 29 VeML: IV 1. t: Festetics Leó levele Adolf Spitzer bíróhoz. Dáka, 1846. aug. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom