Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Sasfi Csaba: Felekezetiség és a középiskolai szocializáció színterei. A magyarországi középiskolai diákság felekezeti viszonyai a 19. században

FELEKEZETISÉG ÉS A KÖZÉPISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI 587 szülők társadalmi helyzetének megoszlásánál az értelmiség magas aránya feltűnő a '90-es évek első felében. A kiskereskedők aránya az évtized közepén átlag feletti. A gimnázium osztályszerkezete átlagos, az érettségi-eredményesség kevéssel átlag feletti. A városban görög katolikus tanítóképző működött a gimnáziumon kívül. A tandíjra nincs adat. A tudáselit tagjai közül 5-en végezték itt középiskolai tanulmányaikat első iskolájukként, egynek pedig harmadik iskolája volt. Ez az eredmény — a rimaszombati gimnázium 4 diákjával lényegében egyezően — az elitrangsor középmezőnyének alsó részét jelentette. 7. Lugosi katolikus al- és főgimnázium Akárcsak az előző öt, ez az iskola is 3-szor szerepel a 6 időmetszetben, de mondhatni lazán: az első időpontból nincs adata, de azután, 1863-ban, majd 1882-ben és a végén 1895-ben van, mégpedig 6-os átlagos ranghellyel. A dél-erdélyi (Krassó-Szörény m.), 1834-es vármegyei alapítású, kezdetben minorita fenntartású iskola 1876-től főgimnázium. Az addig katolikus jellegű középiskola 1893-tól állami fenntartású lett. Tanulólétszámát tekintve átlag alatti iskola. A kezdeti római katolikusokkal szembeni ortodox előny az időszak végén kiegyenlítődik, e két felekezet egyharmad-egyharmados aránnyal szerepel, a zsidóság pedig egyötödöt meghaladó részaránnyal. A görög katolikusok képviseltek még 7-8%-os markáns kisebbséget. év ranghely összes diák r.kat. g.kat. orth. evang. ref. unit. izr. max. 1863 3 126 39% 8% 47% 2% 0% 4% 0% 47% 1872 55 103 26% 10%. 58% 0% 1% 0% 5% 58% 1882 5 198 29% 8% 34% 2% 4% 1% 23% 34% 1891 20 190 29% 5% 41% 3% 2% 0% 19% 41% 1895 10 228 34% 7% 33% 3% 2% 0%. 21% 34% 1895-ös adatai szerint: a helybeli diákok aránya valamivel átlag feletti, a magyar anyanyelvűeké viszont igen alacsony, alig valamivel egynegyed feletti volt. Legtöbben román anyanyelvűek voltak (40%), aztán a német anyanyelvűek következtek (33%), azonban — a statisztika szerint — minden diák beszélt magyarul. A tanítási nyelv 1868-tól magyar ugyan, a segédnyelv azonban német és román, és ez nem változott a '90-es évek elejére sem, csak annyiban, hogy az alsóbb osztályokban használták - a VKM-jelentés szerint. A diákok szüleinek társadalmi pozíciói polgári jellegűek: viszonylag sok a nagyiparos, a nagykereskedő, a magántisztviselő, értelmiség és a magánzó. (1891-ben azonban a köztisztviselő, a személyes szolgálatot tevők és a magánzó kategóriái átlag felettiek.) Osztályszerkezetét nézve népes alsóbb és csekély létszámú felsős osztályok voltak, az érettségi-eredményesség átlag alatti volt a '90-es évek első felében. Egyéb közép- vagy középszintű iskola nem volt a városban. A tandíjra nincs adat.