Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Sasfi Csaba: Felekezetiség és a középiskolai szocializáció színterei. A magyarországi középiskolai diákság felekezeti viszonyai a 19. században
FELEKEZETISÉG ÉS A KÖZÉPISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI 585 Az 1895-ös év adatai alapján azt látjuk, hogy a helybeli diákok aránya jelentősen elmarad az átlagtól (29%, 1891-ben is 31%). A városban egyébként kétharmad feletti többségben voltak a római katolikusok és számuk növekedett a dualizmus évtizedeiben, míg az evangélikusok lélekszáma csökkent. A magyar anyanyelvűek részaránya nem volt magas (57%), az évtized elején pedig kifejezetten alacsony (11,5%). Ez kevéssé meglepő, ha tudjuk, hogy a tanítás nyelve 1868-tól az első két osztályban a német volt, a 3-4. osztályokban már a magyart is használták és az 5. osztálytól már csak magyarul oktattak. 1891-től már csak az első osztályban volt német is a tannyelv - a VKM-jelentés szerint. A tanulók több mint felének magyar volt az anyanyelve és ők több mint 40 százalékban csak ezen a nyelven beszéltek. Német anyanyelvű volt a tanulók 40 százaléka és az összes tanuló kétharmada tudott magyarul - legalábbis a statisztikai kimutatások szerint. A diákok szüleinek társadalmi megoszlásában a nagy- és középbirtokos, a köztisztviselő, a magántisztviselő és az értelmiség kategóriái átlag felettiek (a köz- és magántisztviselők 1891-ben is jóval átlag feletti részaránnyal szerepeltek). Az érettségi-eredményesség átlag feletti (1891-ben szintén) így itt feltételezhető az érettségi és továbbtanulás célja, azzal együtt, hogy a városban volt egy állami tanítóképző is, ami a 4. osztály utáni pályaváltoztatás lehetőségét kínálta. Tandíj: helybeliek 14,5 frt., vidékiek 22,5 frt. A két világháború közötti tudáselit vonatkozásában ez a gimnázium volt a legfrekventáltabb középiskola a heterogén csoportban: 9 elittagnak első, 2-nek második és egynek harmadik iskolája volt. Ezzel ennek a fajta elitrangsornak a középmezőnyében foglalt helyett. (Élmezőnynek az első tíz iskolát tekinthetjük, amelyek 20 vagy annál több elittagnak volt első középiskolája. A legtöbbnek, 67-nek a pesti piarista főgimnázium, illetve a következő legtöbbnek, 54-nek a budai kir. egyetemi főgimnázium.)3 8 5. Szászvárosi református főgimnázium Az ugyancsak nagy múltú, 1669-től különböző szervezeti formában folyamatosan működő Hunyad megyei nagygimnázium szintén 6-ból 3-szor került az első tízbe — akárcsak az előző kettő —, a vizsgált időszak második felében (1882-1895 között). A ranghelyének átlaga azonos az előbbi, iglói iskoláéval (4,3). Tanulólétszáma átlag alatti. Diákságának összetételében a sajátos református-görögkeleti kétharmados közös többség figyelemre méltó, ami a '90-es évekre a minimumra (51%) csökkent, a zsidó diákok részarányának egyenletes növekedése mellett, ami végül csaknem elérte az egyötödöt. év ranghely összes diák r.kat. g.kat. orth. evang. ref. unit. izr. max. 1854 16 43 26% 0% 2% 0% 65% 0% 0% 65% 1857* 16 19% 0% 0% 0% 75% 0% 0% 75% 1872 20 89 22% 3% 22% 1% 48% 1% 1% 48% 1882 8 182 15% 8% 32% 3% 35% 0% 7% 35% 38 Kovács-Kende 2001. 177-178.
