Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos és a bécsi magyar külügyminisztérium
550 URBÁN ALADÁR napirendről, legalábbis ami az egyedi megoldást illeti. Kossuth augusztus 11-én a már említett Szöllősi Nagy Ferenc megbízólevéllel való ellátását javasolta, majd 17-én sürgette azt.11 5 Batthyány ezzel egyetértett, s augusztus 23-án kijelentette, hogy az oláhországi (havasalföldi) osztrák ügyvivő mellé egy kancellárt (titkárt) kell kinevezni, s utasította Pulszkyt „igyekezetét oda fordítsa", hogy erre az állásra Szöllősy (!) Nagy Ferencet nevezzék ki.116 Pulszky augusztus 28-án reagált, s mindenekelőtt azt észrevételezte, hogy az aldunai konzulátusok ügyében az osztrák minisztérium jegyzékét már régen leküldte (olyan sietve, hogy magának nem készített másolatot), s arra semmiféle választ nem kapott. így Wessenberg azt hiheti, hogy „elveit tökéletesen elfogadjuk". Megkapta viszont a megbízást Szöllősi ügyében, amelyben megteszi a szükséges lépéseket, de a választást nem tartja szerencsésnek a jelölt tudatlansága és tapasztalatlansága miatt.117 A levélváltásból egyértelmű, hogy Szöllősi az osztrák külügyminisztériumtól függött volna, - ha Pulszky azt előterjeszti. Batthyány azonban ezekben a napokban Bécsben volt, s a kialakult helyzetben elállhatott a kinevezés ígéretéről. (Szöllősi valamikor ősszel tért haza, s december 10-én kinevezték Kossuth egyik titkárának.) Közben augusztus 24-én Pulszky ismét megsürgette a választ az osztrák külügyminisztérium jegyzékére.11 8 A levél másnap még valószínűleg nem volt Pesten. Az azonban az augusztus 25-én tartott minisztertanács jegyzékéből világos: a kormánynak le kellett mondania arról a tervről, hogy Belgrádba konzult küldjön. A határozott hangvételű jegyzőkönyv leszögezte, hogy a szerb kormány nem üzent hadat nekünk, de a szerviánusok (a szerbiai önkéntesek) saját földünkön folytatnak háborút ellenünk. Mivel „az idegen hatalmakkal közvetlen kapcsolatban nem vagyunk", ezért az ausztriai kormány külügyi képviselőinek kell a szerb rablók ellen lépést tenniük, amely feladat „a pragmatica sanctióból következik."11 9 A határozatnak megfelelően Batthyány másnap azzal bízta meg Pulszkyt: erélyesen szólítsa fel az osztrák kormányt, adjon számot, mit tett és mit kíván tenni a szerbiai kormánynál a több ezer főnyi fegyveres csapatok betörése ellen. Egyben jelentse a királynak, hogy Magyarország territoriális épségének megtartására az osztrák minisztérium semmit sem tett.12 0 Ez az intézkedés szomorű bizonyítéka annak, hogy a Batthyány-kormány nem bírt a délvidéki, Szerbiából erőteljesen támogatott felkeléssel. Nem kétséges, hogy a jegyzéktől a kormány nem várt eredményt. Azt azonban le kívánta szögezni, hogy a külső támadás ellen a pragmatica sanctio értelmében számíthatott volna a segítő beavatkozásra. 115 B. iratai 1040-1041, 1087. Szöllősit máj. 28-án Szemere Bertalan küldte ki Bukarestbe. 116 B. iratai 1125-1126. Érdemes megemlíteni, hogy Kossuth az országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatban a külügyi szolgálatnak nem tervezett költséget, a felállítandó konzulátusok költségei a földművelés, ipar- és kereskedelmi minisztériumnál szerepeltek. KLÖM XII. 498, 502. F. Kiss, Minisztériumok 190. 117 B. iratai 1148-1149. Szöllősi küldetéséről Hajnal, Külpolitika 124-125. 118 B. iratai 1128. 119 Min.tan. jkvek 64-65. 120 B. iratai 1132-1133.
