Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Az „Ellenőr" - egy ellenzéki zsebkönyv születése
516 HERMANN RÓBERT 1846-ban elhunyt Vajda Péter egy költeménye is. (Vegyes házasság)5 3 , de pld. Erdélyi Jánostól is egy 1842-es költemény került be a gyűjteménybe (Ellendal a Davoriára). Garay két költeménye (Kelet népéhez, Zrínyi Ilona) 1848-ban megjelentek a költő 1843-1847 közötti költeményei tartalmazó kötetben, de egyiknél sem jelzi a megírás dátumát.5 4 Életműkiadása szerint 1846-ban írta őket.55 Garay egyébként 1847 októberében azt kérte Bajzától, „hogy ha a 'Köri könyv' számára elfogadott két költeményemért járó tiszteletdíj felvehető, legyen oly szíves nekem azt kieszközleni s szívesen elküldeni."56 Nincs dátum Vachott Sándor költeménye (Derűben és borúban) alatt sem. A Petőfitől közölt versek keletkezési ideje ismert, közülük a legkésőbbi „A m[ajtény]i síkon" című költemény, amelyet a költő 1847. május 30-án Majtényban írt.57 Szalay Lászlótól két 1843-ban az állam és az egyház elválasztásáról, illetve a vegyes házasságokról, Szemere Bertalantól szintén két, 1843-ban a honosításról, illetve 1844-ben a halálbüntetés eltörlése érdekében mondott országgyűlési beszéd került be a kötetbe. Hunfalvy Pál cikkének egyik utalásából egyértelmű, hogy tanulmányát 1847 januárja után írta.5 8 Hunfalvy ugyan nem tartozott a reformellenzék belső köreihez, de 1839 óta rendszeresen publikált az Athenaeumban és más lapokban, s legkésőbb 1838 óta ismerték egymást Bajzával; 1841-től pedig a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, 1842-től a Kisfaludy Társaság tagja volt.59 Beniczky Lajos tanulmányában az 1846. október 7-én közzétett osztrák pénzügyi adatokra hivatkozik; ő tehát nyilván ezt követően írta meg a munkáját.6 0 Fáy András és Irinyi József cikkeiben nincs olyan támpont, amelyek alap-53 Vajdának a reformellenzékhez fűződő kapcsolatára ld. Zsoldos Jenő: Vajda Péter. In: Ipari öntudatunk ébresztői. Az előszót írta Kenéz Béla. Bp., 1943. 75-79. 54 Garay János újabb versei 1843-1847. Pest, 1848. 12-16. és 228-233. 55 Garay János összes munkái. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel és életrajzzal kísérte Ferenczy József. Bp., 1886-1887. 56 Garay János - Bajza József, Pest, 1847. október 15. OSZK Kt. Levelestár. Garay a kérést körülményeivel és hosszas betegeskedésével indokolta. 57 Petőfi Sándor összes költeményei (1847). Kritikai kiadás. Sajtó alá rendezte Kerényi Ferenc. Petőfi Sándor összes művei. Szerkeszti Kerényi Ferenc. 5. k. Bp., 2008. 72., 42-415. A kötetben közölt „Dalaim" keletkezési ideje az újabb kritikai kiadás szerint feltételesen 1846. július második fele. Petőfi Sándor összes költeményei (1845. augusztus - 1846). Kritikai kiadás. Sajtó alá rendezte Kerényi Ferenc. Petőfi Sándor összes művei. Szerkeszti Kerényi Ferenc. 4. k. Bp., 2003. 179-180., 545-550. Ezt a verset a cenzor meg akarta csonkítani, Petőfi ezért nem tette közzé összes költeményei kiadásában. Kovács Magda: Petőfi versei és a cenzúra. Irodalomtörténeti Közlemények, 72. (1968.) 200-203.; Kovács Magda-. „Csattogjatok, csattogjatok, gondolatink szárnyai..." (Petőfi küzdelme a cenzúrával). In: Petőfi tüze. Tanulmányok Petőfi Sándorról. Szerk. Tamás Anna és Wéber Antal. Bp., 1972. 252. A „Palota és kunyhó" című vers keletkezése 1847. január. Petőfi Sándor összes költeményei (1847). i. m. 5. k. 14., 312-315. 68 Hunfalvi Pál: Országgazdászati tájékozás. In: Ellenőr i. m. 186. 59 Urbán Aladár. Hunfalvy Pál 184&-1849-ben. In: Hunfalvy Pál: Napló 1848-1849. S. a. r. Urbán Aladár. Magyar Ritkaságok. Bp., 1986. 8-11. 60 Benyiczky Lajos: Magyarország pénzviszonyai, bányászata és kamarai rendszere. In: Ellenőr i. m. 376-377. - Zólyom megye 1847. márc. 9-i megyegyűlésén Beniczky javasolta, hogy Magyarország és Ausztria között viszonossági alapon kellene felállítani a vámrendszert. Kifejtette, hogy a jelenlegi rendszer miatt Magyarországot 1790 óta 400 millió forintnyi kár érte; s hogy a magyar ipart védővámmal kellene védeni. MOL Informations-Protokolle 1847. No. 214. (Besztercebánya, 1847. márc. 12.)
