Századok – 2010
KRÓNIKA - In memóriám Kristó Gyula (1939-2004). Beszámoló Kristó Gyula emlékére rendezett pécsi konferenciáról (Rausch Petra)
KRÓNIKA 503 gedi Tudományegyetem) a magyarság kalandozásának utolsó korszakáról illetve a magyar honfoglalás eseményeiről folytatott kutatás új eredményeivel foglalkozott. Szabados György (MTA-SZTE kutatócsoport) az első magyar nagyfejedelemről, Almosról szóló több szász éves historiográfiai vita eredményeit foglalta össze, felhasználva a régióban keletkezett korabeli forrásokat is. A második szekció témája az epigráfia és az oklevéltan volt, Rokay Péter elnökletével. Várady Zoltán (PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar) az Árpád- kori epigráfiai emlékeit mutatta be. A régészeti leleteken fennmaradt írástöredékek alapján jól nyomon követhetők az Árpád-kori írásmód változásai. Várady Zoltán kiemelte, hogy az egyes betűtípusok nem vegytisztán, hanem egymással keveredve fordulnak elő az régészeti emlékeken. Almási Tibor (Szegedi Tudományegyetem) Kristó Gyula által életre hívott Anjou kori oklevéltár feldolgozási elveit és gyakorlatát tárgyalta archeográfiai szempontból. Kiemelte a betűhív átírás fontosságát, és jövevény nevekkel való alapos foglalkozást a hiteles forráskiadás érdekében. Ehhez a témakörhöz kapcsolódott Piti Ferenc (MTA-SZTE kutatócsoport) szakmai beszámolója egy I. Károly idejéhez köthető oklevél datálási problémáiról. A harmadik szekció elnökségét Bagi Dániel (PTE BTK Történettudományi Intézet) látta el Olajos Terézia távollétében, a szekció fókuszában a hadtörténet eseményei álltak. Sebők Ferenc (Szegedi Tudományegyetem) I. Lajos nápolyi hadjáratának előkészületeit mutatta be az 1347. évi oklevelek alapján, kiemelve az erdélyi vajda (Lackfi család) által kiállított iratokat. Petrouics István (Szegedi Tudományegyetem) tárgyalta a temesi bánság földrajzi elhelyezkedését, a területi struktúra kialakulását és a Temesköz szerepét a 15. század végi és a 16. század eleji déli határvédelemben, elemezve a Hunyadi család működését a térségben. Fedeles Tamás (PTE BTK Történettudományi Intézet) II. Ulászló király Újlaki Lőrinc ellen folytatott 1494/1495-ös büntetőhadjáratának indítékait elemezte. Ennek során felvázolta a főúr nyugati kapcsolatait, tárgyalásait a Habsburg dinasztiával és szoros kapcsolatát Ernuszt Zsigmond pécsi püspökkel. Az utolsó szekcióban a középkori krónikakutatás „pécsi műhelye" mutatkozott be Veszprémy László elnökletével, az OTKA kutatás keretében született egyegy részeredményt prezentálva. Bagi Dániel (PTE BTK Történettudományi Intézet) a 14. századi magyar krónikakompozíció 79. fejezetében található, több problémát felvető párbajáról, Béla és a pomerán harcáról értekezett, megpróbálva meghatározni a történelmi kontextus segítségével a történet valós elemeit. A konferencia utolsó előadója Font Márta volt. A „Povest' vremennyh let" (PVL) krónika szerkezetéről és hitelességéről beszélt. Vitába szállt azzal a toposszal, hogy a krónika megszerkesztése legnagyobb részben Nestorhoz, a Barlang-kolostorban működő szerzeteshez köthető. Véleménye szerint Szilveszter apát játszotta a kulcs szerepet, és alapozta meg Vlagyimir Monomach dinasztiájának legitimációját. A kétnapos konferencia színes és színvonalas szakmai programja felvonultatta a magyar medievisztika kutatóinak nagy részét, méltó módon tisztelgett Kristó Gyula professzor emléke előtt. Reméljük, az elhangzott előadások hamarosan írott formában a szélesebb szakmai közönség számára is hozzáférhetőek lesznek. Rausch Petra
