Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László: Egy későközépkori világkrónika a Mátyás-kori historiográfiában. Johannes de Utino latin nyelvű krónikájának hazai recepciója
482 VESZPRÉMY LÁSZLÓ arány. Sajátos jelenség, hogy növekszik az ugyanazon szerzők által kiadott, szerkesztett művek száma, vagyis az egyes szerzők ugyanazt az adatgyűjtést variálva, kibővítve újabb, főleg történeti munkákat adtak ki. Aeneas Silvius megírta a maga osztrák és cseh történetét, Jakob Unrest karintiai plébános osztrák és magyar történetét, Albert Krantz mecklenburgi és szász, Wimpfeling a strassburgi és mainzi egyházmegyék történetét. Kisebb-nagyobb eltérésekkel kétnyelvű kiadások látnak napvilágot, mint például Andreas von Regensburg világtörténete esetében látjuk, vagy úgy, hogy Arnpeck a Wittelsbachok családi történetét németül és latinul, Peter Eschenloer breslaui várostörténetét németül és latinul is (igaz, némileg más-más tartalommal) megjelentette. A latin és német nyelvű történetek közel azonos fokú népszerűségét éppen Andreas von Regensburg krónikáinak recepciója mutatja: 1600-ig 15 kézirat a latin, 13 a német krónikaváltozatból maradt fenn.69 Az 1425-ben keletkezett latin nyelvű mű (Chronica de principibus terrae Bavarorum) német változata (Bayerische Chronik) inkább városi publikum, a hercegi udvar számára volt vonzóbb, a klerikális-szerzetesi közönség ellenben még jobban kedvelte a latint. A regensburgi humanista, Hieronymus Streitl ágostonos remete (aktív 1494 és 1532 között), 1494-ben, noha mindkét nyelvű változat a rendelkezésére állt, a latint használta, s a maga folytatásához is a latint választotta. Ugyanakkor például egy Oberaltaichból származó kódex (Clm 9711, München) vegyesen, latin és német nyelvű történeti munkákat kötött egybe. Andreas von Regensburg világtörténeti műve is roppant népszerűvé vált. Annak latin változata nagyobb sikert aratott, mint a német, előbbi 26 kéziratban maradt fenn. Az arányok ebben az esetben is hasonlóak: a 16 klerikus megrendelővel-tulajdonossal 9 laikus áll szemben. Csehországban Königshofen-i Jakob Twinger német nyelvű strassburgi világkrónikájának ócseh változata is megszületik.70 Egy másik tipikus korabeli életmű, Veit Arnpecké.7 1 Német nyelvű Bajor krónikájának 12 kézirata maradt fenn, (ebből nyolc 16. századi), amelyek sajnos csak nagyon bizonytalanul köthetők egyházi vagy laikus olvasókhoz. Azonban ő is tudatában volt annak, hogy latin nyelven inkább az egyházi környezetből akadnak majd olvasói, s a kéziratok tartalmi összehasonlítása szerint bizonyos, csak az egyháziak számára érdekes bekezdések csak a latin változatban kaptak helyet. Ennek megfelelően a történeti fejezetekben, ahol a hercegi hatalommal szemben a freisingi püspök érdeke kerül szóba, az utóbbi pártját fogja. Más helyzetekben bőbeszédűbb a latin változat, mint például Zsigmond király 69 Összefoglalóan Joachim Schneider: Neue Aspekte zu Auftrag, Strategie und Erfolg einer zweisprachigen Dynastiegeschichte des 15. Jhs: Die „Bayerische Chronik" des Andreas von Regensburg lateinisch und deutsch. In: Zweisprachige Geschichtsschreibung im spätmittelalterlichen Deutschland. (Wisssensliteratur im Mittelalter, Bd. 14.). Ed. Rolf Sprandel. Wiesbaden 1993. 129-173. 70 Václau Bok: Zur Rezeption der Weltchronik Jakob Twingers von Königshofen in Böhmen. In: Deutsche Literatur des Mittelalters in Böhmen und über Böhmen. Eds. Dominique Fliegler, Václav Blok. Wien 2001. 269-270. — Twinger munkája három szerkesztésben hihetetlen népszerű lett, 80-nál is több kézirata maradt fenn, s négy ősnyomtatvány-kiadás népszerűsítette. 71 Dieter Rödel. Veit Arnpeck: Publikumsbezogene Zweisprachigkeit bei „Chronica Baioariorum" und „Bayerischer Chronik". In: Zweisprachige Geschichtsschreibung im spätmittelalterlichen Deutschland. (Wisssensliteratur im Mittelalter, Bd. 14.). Ed. Rolf Sprandel. Wiesbaden 1993. 227-270.
