Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Simon Zsolt: A zágrábi pénzverde 1525. évi számadása. Adatok az 1521. évi pénzreform történetéhez
A ZÁGRÁBI PÉNZVERDE 1525. ÉVI SZÁMADÁSA 459 ban 1524-ben, Kassán 1524-ben és 1525-ben bizonyíthatóan kifizettek. 103 E hiánynak nem ismerjük az okát, de apisetumnak aránylag csekély, elvileg 42,71 forintnyi értékét is figyelembe véve arra gyanakszunk, hogy a zágrábiak azt egyszerűen nem adták át az érseknek. Másrészt a Szlavóniában vert dénárok súlya 10%-al kisebb volt a nova moneta más forrásokból megállapítható súlyánál, hiszen míg egy márkapagamentum Zágrábban 500 dénárnak szolgált alapanyagául, máshol csak 450-nek.Harmadsorban a zágrábi dénárok az előírtnál jóval kevesebb ezüstöt tartalmaztak, Thurzó Elek 1525. április 21-én Batthyány Ferencnek írt levele szerint a már említett Vitális deák által neki küldött pénzek két latosak voltak. Szóhasználatából ítélhetően Thurzót nagyon kellemetlenül érintette a hír, hiszen úgy fogalmazott, hogy nyomott kedéllyel szenvedi el az igen rossz pénzverést, mert tudja, hogy ez az ő becsületének az aláásására lesz felhasználva, és fogadkozott, hogy, ha a pénzverésért felelős személy hibásnak bizonyul, az illetőt vagy ő maga, vagy Batthyány által megbünteti és semmiképpen sem tűri el.10 5 Minden jel szerint mindhárom zágrábi megoldás mögött önkényes döntések álltak, de az összképhez hozzátartozik, hogy az új dénárok verésénél máshol sem mindig tartották be a törvényes előírásokat."* Egyes esetekben a szabályosnál kisebb finomságú ezüstötvözetből verték az érméket: az 1525. májusi rákosi, illetve a júniusi hatvani diétán azokról is határoztak, akik nem az igaz súllyal, négy latos ezüstből verettek pénzeket, hanem három vagy még kevesebb latos, illetve három vagy „négynél egyéb módon kevesebb" latos pagamentumhól; Sperfogel 1525-höz feljegyezte, hogy „abban az időben" egy márka nem tartalmazott négy lat ezüstöt; a pápai nuncius 1526. április 3-én arról írt, hogy a pénzt sok helyt hamisították, három vagy két latos ezüstből vervén a dénárokat;10 7 az 1526. áprilisában tartott rákosi diétán olyan pénzek beváltásáról is intézkedtek, amelyeket látszólag nem az igazi öntvényből állítottak elő.10 8 Máskor az érmék súlyát csökkentették: a nuncius az előbb idézett levelében egy olyan esetről írt, amikor egy márkából még hatszáznál is több dénárt vertek; végül az 103 Kubinyi A.: A nagyszebeni pénzverde i. m. 23., 24., DF 278 984. — Az előbb idézett középkori pisetum-számadásokat egy következő tanulmányunkban kívánjuk közzétenni és elemezni. 104 1525. augusztusában és 1526. áprilisában Budáról arról számolt be a pápai nuncius, hogy egy márka ötvözetből 450 nova monetat kellett verni. Ezzel az adattal egybevág a szász választófejedelem tanácsosának az 1521. novemberében Magyarországon járt kereskedőktől kapott értesülése, de tulajdonképpen az az információ is, hogy a Kassán beváltott nova monetakból kb. 440 tett ki egy márkát, hiszen a mintegy 10 dénárnyi, vagyis 2,2%-os eltérés a pénz kopásából, a számlálás vagy mérés pontatlanságából is eredhetett. Magyarországi pápai követek jelentései i. m. 254., 356., Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 321. 105 Ad Vitalem literatum scripsimus super tam depravata cusione monetarum, cuius monetas per magnificentiam vestram ad nos missas vidimus et fecimus probare et non plus quam duos lothones argenti admixtos habet. Alia erat, nostra sibi data informatio, profecto, nos quoque gravi animo toleramus, hanc pessimam cusionem monetarum, scimus enim, quod in nostro honore diminuendo versetur, expectavimus saltern, quam excusationem superinde nobis dabit, qui si in culpa fuerit, credat dominatio vestra, quod vel per nos, vei per dominationem vestram eum puniemus, vel punire faciemus et nullomodo hoc obaudiemus — DL 104 437., regesztáját 1. Körmendi missilisek 33. (162. sz.) 106 Hermann Zs.: Államháztartás i. m. 320. 107 CJH 832. (21. tc.), Vestigia comitiorum apud Hungaros i. m. 605. (22. tc.), Supplementum ad Vestigia comitiorum i. m. 38. (23. tc.), Ratkos, P.: Die Entwertung i. m. 56., Magyarországi pápai követek jelentései i. m. 357. 108 pecuniae, quae extra veram ligam cusae viderentur — CJH 850. (34. tc.).
