Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Simon Zsolt: A zágrábi pénzverde 1525. évi számadása. Adatok az 1521. évi pénzreform történetéhez
A ZÁGRÁBI PÉNZVERDE 1525. ÉVI SZÁMADÁSA 437 toztak. Amennyiben ez a feltevésünk helyes, a királyi udvarban a nova moneta verését már legkésőbb július 16-án elhatározták. Azt, hogy pontosan mikor kezdték el Budán az új pénzt verni, az ismert források alapján nem lehet megállapítani, de bizonyosan már 1521. november 19. előtt, ugyanis az akkor megnyílt országgyűlésen már arról határoztak, hogy az uralkodó veresse tovább a legújabban kibocsátani kezdett pénzt (monetas riovissime cudi caeptas).1 2 1521-ből már fent is maradtak a királyi székhelyen előállított nova monetak, és Budáról 1525-ig minden évből ismeretes ez a típusú érme.1 3 A nova moneta esetében a budai kamara játszotta a központi verde szerepét,1 4 az új érméket tehát ott kezdték el verni. Hamarosan más települések is követték a királyi székhely példáját, a leghamarabb, már 1521-ben, úgy tűink, Körmöcbánya, ahol 1525-ig folyamatosan verték az új dénárokat.1 5 Itt jegyezzük meg, hogy a pénzrefomi előtti években ezüstpénzt csak Körmöcbányán vertek,1 6 de a nova moneta előállítására a felső-magyarországi kamaraközponton kívül még több más helységben is felállítottak pénzverő műhelyeket, nyilván azért, hogy a kincstár maximálja a pénzrontásból fakadó nyereségét, és hogy minél hamarabb hozzájusson ahhoz. 1521-ben arról is döntés született, hogy Kassán is verjenek nova monetat. 1521. szeptember 6-án arról írt Szatmári György, hogy közbenjárására a király elrendelte, hogy a felvidéki városban is verjék az új dénárokat, de úgy, hogy a hasznot a királynak szolgáltassák be; a következő nap II. Lajos már arról értesítette a várost, hogy megparancsolta Thurzó Eleknek, hogy oda a lehető leghamarabb küldjön pénzverőket. Olyan forrást egyelőre még nem ismerünk, amely minden kétséget kizáróan bizonyítaná, hogy ott 1521-ben meg is kezdték volna a pénzverést, de a következő évből máivan erre adatunk. Úgy tűnik, hogy egy 1522. tavasza és 1524. tavasza közötti, pontosan meg nem határozható időszakban a verde tevékenysége szünetelt, mert 1522. március 26. még említik a kassai kamarást, de 1524. március 24-én II. Lajos mái- a kassai pénzverés elkezdéséről írt (iam eusionem nouanim monetarum in ista ciuitate Cassoviensi inchoare fecimus). Erre a célra egy bizonyos Izsák nevű zsidó személyt küldött oda, aki valamikor tavasszal vagy legkésőbb nyáron munkába is állhatott, mert július 6-án a kassai kamara prefektusai már ezüstbeváltásról intézkedtek. 1524-ből és 1525-ből fentmaradtak érmék tanúsága alapján azt gyanítjuk, hogy ezekben az években a kassai pénzverde már megszakítások nélkül működött.1 7 12 1521: 14. tc. — CJH 792. 13 A Budán vert nova monetäre (az idézett adatok felhasználásával) 1. Huszár L.: A budai pénzverés i. m. 105-116., 131., 189-192., XII-XIU. tábla, Ratkos, P.: Die Entwertung i. m. 34., továbbá vö. még Kelényi B. Ottó: Budai oklevelek pénztörténeti adatai. Numizmatikai Közlöny 43. (1944) 16-19. -— Budán 1521-ben és 1522-ben még garasokat, 1523-ban obulusokat, 1522-ben pedig még régi dénárokat is vertek, 1. Huszár L.: A budai pénzverés i. m. 108., 110. 14 Huszár L.: A budai pénzverés i. m. 109., 110. 15 Jeszenszky G.: II. Lajos denárai i. m. 137., Artúr Pohl: Münzzeichen und Meisterzeichen auf ungarischen Münzen des Mittelalters 1300-1540. Graz-Bp. 1982. 134., 137-139. tábla. 16 Jeszenszky G.: II. Lajos denárai i. m. 138., Gyöngyössy M.: Pénzgazdálkodás i. m. 179., 187. — II. Ulászló uralkodása alatt is még csak Nagybányán és — 1508 és 1510 között — talán Felsőbányán vertek ezüstpénzeket, de az ezüstpénz-verés súlypontja Körmöcbányán volt, 1. uo. 168., 174., 197-199., 200-201., 202-204. 1511-ben a király elrendelte, hogy Kassán is verjenek pénzt, de nem tudni, hogy ezt az utasítást végrehajtották volna, 1. uo. 176. és Kemény Lajos: A kassai pénzverőház. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 9. (1902) 250. 17 Jeszenszky G.: II. Lajos denárai i. m. 134., Artúr Pohl: Die Münzstätte Kaschau im Mittelalter. Südost-Forschungen 27. (1968) 37-39., 41. Pohl, Ar. Münzzeichen i. m. 134-135. tábla. (1522.,
