Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
VALLÁSVÁLTÁS ÉS IDENTITÁS 39 indifferens, sem olyan lenézően ellenséges, mint azt a menjen, aki menni akar, illetve a hulljon a férgese jelmondatokban összegezhető és szüntelenül ismételt álláspont feltételezné. Az ambivalencia a kitértekkel szemben legkevesebb empátiát tanüsító rabbiknál is fellelhető. A rabbihivatalokban kitérésük bejelentése végett megjelent zsidók a rabbik részéről általában alapos fejmosásban részesültek, 1913-ban egy üjkeletű konvertita még panaszlevelet is küldött az Egyenlőségnek, amiért kitérése bejelentésekor a Pesti Izraelita Hitközség rabbihivatalának vezetője, a rabbi-történész Groszmann Zsigmond „barátságtalanul" bánt vele.23 0 Mégis, és a menjen, aki menni akar elvével ellentétben, a rabbik igyekezték lebeszélni a kitérésre jelentkezőket vallásuk elhagyásáról. A részletekről keveset tudunk. A hivatalok által vezetett kitérési jegyzőkönyvek formális ízű bejegyzései sajnos nem sokat árulnak el e beszélgetések tartalmát illetően.23 1 A hangsúly valószínűleg azon volt, hogy a kitérés egyfelől árulás, másfelől hiábavaló. Mindenesetre a rabbik feladatkörébe tartozott, hogy megkíséreljék eltántorítani döntésüktől az előttük megjelenő kitérni szándékozókat, illetve rábírják őket annak ígéretére, hogy alkalomadtán visszatérnek őseik hitére. Ami a lebeszélést illeti, noha erről nem rendelkezünk pontos statisztikával, a rabbik igyekezete egyeseknél sikerrel járt, még ha, így Wahrmann Renée esetében, csupán ideiglenes sikerrel is.232 „Ezerszer bebizonyított igazság — írta Szabolcsi 1904-ben —, hogy a szökevények morális szempontból a zsidóság salakjából kerülnek ki."23 3 A hulljon a férgese tantétele sem volt azonban teljesen őszinte. Hogy a kitért zsidókat a neológ értelmiség általánosságban megvetette, nem jelenti azt, hogy a kitérések ne ejtettek volna megannyi sebet. A seb óhatatlanul sajgott, különösen azok esetében, akiket elitélendő kitérésük mellett sem lehetett a férgese közé sorolni. Amint azt Szabolcsi Miksa 1909-ben megvallotta: „A vállvonogatás nem őszinte. Dehogy nem fáj elszakadásuk! Sőt nagyon fáj. [...] Milyen szép is volna, ha hivatkozhatnánk még Korányi Frigyesre, Falk Miksára, Vámbéry Árminra, Csemegi Károlyra, Dóczy Lajosra, Simonyi Zsigmondra, Lánczy Leóra, Schwarz Gusztávra, László Fülöpre és másokra, kik elfordultak Izrael Istenétől."234 Az áttérését eltitkoló Schwarz Gusztávra a neológ értelmiség nem hivatkozott, ám a zsidó közösségtől sem kötődésében, sem öndefiníciójában el nem 230 „Úgy látszik, ön ovációra számított", értetlenkedett szarkasztikusan Szabolcsi. Szabolcsi Miksa: Meturgeman. A házasfelek, kik meglepetést szereznek egymásnak. Egyenlőség, 1913. szept. 28. 10. 231 Két tipikus példa, a Budai Izraelita Hitközség 1890-es éveki kitérési jegyzőkönyvéből: „Meglett intve, szívéhez szóltam de minden siker nélkül marad." (1895. okt. 7-ei bejegyzés.) „Megintetett, hogy miért akarja ősei vallását elhagyni, de szándékánál megmarad." (1896. jan. 25-ei bejegyzés.) A budai neológ hitközségnek a kitérőkről vezetett rabbisági jegyzőkönyvei jelenleg a Budapesti Zsidó Hitközség anyakönyvvezető osztályán találhatók. 232 Éves jelentéseiben a Pesti Izraelita Hitközség 1896-tól közzé tette a kitérésüket bejelentők statisztikáját, 1906-tól megadta azoknak a számát is, akik kitérésüket csupán egyszer jelentették be. Arányuk a kitértek 10-20%-át tette ki. Sajnos nem tudni, közülük hányan hagytak fel tervükkel (és valójában miért), illetve hányan tértek ki, anélkül, hogy a törvény előírásainak megfelelően másodszor is bejelentették voltak kitérésüket. Wahrmann Renée először 1897 tavaszán járt a pesti rabbiságon, hogy bejelentse kitérését. Kohn Sámuel „szívhez szóló szavai" ekkor eltérítették szándékától, nyolc hónap erejéig. L. Egy áttérés alkalmából i. m. 2. 233 Szabolcsi M.: A zsidó renegátok és az antiszemitizmus i. m. 4. 234 Szabolcsi M.: A kitérők proskribálása i. m. 4.
