Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
422 LAKATOS BÁLINT Kálnai helyzetét valójában három dolog nehezítette. Az egyik Gerendi Miklós ellenjelölt volta, ami a magyar királyi udvart tette ellenérdekeltté. A másik Lászai János hagyatéki pere, ami miatt Várdai Ferenc sem őt támogatta. Harmadrészt nem lehetett tudni, ki lesz az új pápa. Szerencsére ez oldódott meg a leghamarább: 1523. november 19-én megválasztották, 26-án pedig megkoronázták az új egyházfőt, aki a Brodaricsot és Kálnait ismerő, a magyar ügyek iránt elkötelezett Giulio Medici bíboros lett, VII. Kelemen néven.5 5 Gerendi szempontjából is szerencsésen alakult az ügy, hiszen közben sikerült az erdélyi káptalanban más javadalmat kapnia Budai Udalrik őrkanonok 1523. novemberében bekövetkezett halála révén.5 6 II. Lajos december 23-án már ahhoz kéri Várdai utólagos jóváhagyását, hogy a még mindig javadalom nélküli Gerendit tette őrkanonokká.5 7 A püspök valószínűleg nem is támasztott akadályokat, így Gerendi bekerült a káptalanba. Igaz, végül nem őrkanonokként, hanem ugocsai főesperesként. (Udalrik őrkanonok hagyatékával ugyanis közben gondok támadtak, mert az elhunyt unokaöccse és örököse, Budai István pert indított a végrendelet elcsalása miatt.)5 8 Maga Gerendi 1524 februárjában a még mindig Pozsonyban tartózkodó királyi udvarból írt lojálisán Várdainak, hogy megköszönje a főesperesi javadalmat. Arról is biztosította püspökét, hogy korábbi kérésének megfelelően ha valami nagyobb javadalmat nyerne, kész lemondani az ugocsai főesperességről.5 9 Ez hamarosan be is következett. Gerendi 1525-ben már budai prépost és fehérvári őrkanonok lett; nem említik többé ugocsai főesperesként.6 0 Visszatérve Kálnaihoz, a hagyatéki per vált végül a legfogósabb kérdéssé. Ennek intézésében továbbra is< Brodarics Istvánnak volt kulcsszerepe. Brodarics legelső, 1523. augusztus 18-i levelében még egy szót sem szólt a hagyatékról. Ezt követően kezdett egyezkedni Várdai val, majd 1523. november 16-án (a pápaválasztó konklávé idején) lényegében arról értesítette a püspököt, hogy Medici bíboros segítségével megegyezett a többi végrendeleti végrehajtóval, hogy felfüggesztik a Várdai ellen folyó pert. Ennek fejében az erdélyi püspöknek 1524. március végéig 60 aranyforintot kell küldenie a Monte Celión lakó magyar pálosoknak, az elhunyt lelki üdvéért, valamint meg kell fizetnie a szintén 55 Eubel, C.: Hierarchia i. m. III. 14., 18. 56 ETE I. 102-103. (104. sz.)., ill. Bernád Rita: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus levéltára. 2. köt. Oklevél- és iratjegyzék - canonica visitatiók mutatója. Gyulafehérvár-Bp. 2006. 43. sz. Budai Udalrik Lászai barátja volt, 1504-től őrkanonok, 1. Balogh J.: Az erdélyi i. m. 201-202. 57 DL 82 626.: „hic enim fuerat unicus e secretariis nostris, in quem nullum adhuc nostrum extabat beneficium, quum alioqui fide, laboré, industria nemini cederet." — Néhány nappal később már azt tudatja a püspökkel, hogy Gerendi mellett a valószínűleg ugyanekkor megüresedett küküllei főesperességet másik titkárának, Jacobus Pisónak adta (DL 82 627.). A küküllei főesperességet Erdődi János, egyben a Szt. László oltár igazgatója, 1511-ben királyi titkár bírta.Vekov Károly szerint 1501 és 1525(!) között adatolt, 1. Vekov, K. : Locul i. m. Anexa 7. 58 Gerendi elődje Tóth Mátyás volt, 1. Vekov K.: Egy erdélyi i. m. 533. (Várdai végrendeletében: Bunyitay V.: A gyulafehérvári i. m. 31.). A Budai-hagyaték ügyét 1. 1524. máj. 19.: DL 82 654. és 1524. máj. 22.: DL 82 656. (II. Lajos, ill. Mária királyné levelei Várdai Ferenchez, hogy a végrendelet végrehajtását segítse elő), vö. ETE I. 102-103. (104. sz.) 59 1524. febr. 11., Pozsony: DL 82 634. 60 Köblös J.: Az egyházi i. m. 293.
