Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt
KÁLNAI IMRE FŐESPERESI ÉS KIRÁLYI TITKÁRI KINEVEZÉSE (1523-1525) 417 vezéséről. Egy korábbi rendelkezés, az 1498. évi LXVIII. törvénycikk ugyanakkor kizárta a javadalmakból a pápai udvar papjait. Lászai pedig apostoli gyóntatóként kétségkívül annak számított.3 1 Ezt próbálta Várdai kihasználni. így nem volt meglepő, hogy II. Lajos király 1520. június 25-én Budáról dorgáló hangú levelet küldött Lászainak. (Pontosabban: valójában nem tudjuk, elküldte-e, mert a levél érdekes módon éppen a Zichy család zsélyi levéltárában maradt fenn, ahová nyilvánvalóan Várdai Ferenc hagyatékából került.)3 2 A király az ország törvényeire hivatkozva felszólította a telegdi főesperest, hogy a levél kézhezvételétől számított három hónapon belül tegyen eleget kötelezettségének, máskülönben megfosztatja javadalmától. Ezen a napon kelt Várdai Ferencnek a pápához írott levele is, amelyet ugyanebből a levéltárból két fogalmazati példányban ismerünk.3 3 (Erről sem tudjuk egyelőre, hogy tényleg eljutott-e Rómába, mivel az ottani levéltári anyagban még nem sikerült nyomára akadni.) Várdai ebben a levélben a felperes Lászai követelését csak mellékesen említi és a kisebb összeget emeli ki: megyéspüspöki joghatóságára hivatkozva kijelenti, hogy szabályosan járt el, hiszen az elhunyt Jakab hagyatéka az egyházat illeti, márpedig ő az utóbbi években az 1514. évi események miatt megrongálódott székesegyházat próbálja helyreállítani, így a pénzt is erre fordította. Ezért kéri a pápát, hogy vizsgáltassa ki a vádban foglaltakat.3 4 Bár a per további részleteit egyelőre nem ismerjük, elképzelhető, hogy kettejük ellentétéhez kapcsolódott Várdai azon lépése is, hogy 1521 márciusában ő is felvétette magát a Szentlélek-ispotály tagjai közé. (Erről egy nevére kitöltött, 1521. március 4-ére keltezett nyomtatott búcsúengedély tanúskodik.)35 Nem tudjuk, mekkora szerepet játszott ebben az elnyerhető búcsúk mellett az a törekvése, hogy a Hívő lelkek kápolna feletti püspöki joghatóságát visszaszerezze, mindenesetre ez a helyzeten érdemben aligha változtatott. (Lászai utódát egyelőre csak 1525-ből, egyetlen adatból ismerjük, de említéséből nem derül ki, hogy az oltárjavadalomba a Szentlélek-ispotály nevezte-e ki vagy sem.)3 6 31 1514: 65. tc. (Fraknói V: Kegyúri i. m. 212., CJD I. 211-212., CJH I. 736-737.); 1498: 68. tc. (.Fraknói VT: Kegyúri i. m. 209., szövege LE I. 553. [itt 25. tc.], CJH I. 632-635. [itt 67. tc.]). 32 1520. jún. 25., Buda: DL 82 557., 1. még Lukcsics Pál ismertetését a levéltári anyagról: Zichy XII. x-xxi., xxvii. 33 DL 82 556., kiadását 1. Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXIV Coll. Antonius Fekete Nagy, edd. Victor Kenéz, Ladislaus Solymosi, Geisa Érszegi. Bp. 1979. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici 11/12.) 503-505. (382. sz.), fényképét uo. 46-47. sz. képek. Az aláírt példány rongált állapotú, szövege a fogalmazati másodpéldányból egészíthető ki. 34 Az aláírt példányban bizonyos magyarországi bírákra, míg a másik példányban a váradi és a csanádi püspökre, azaz a neki lekötelezett Perényi Ferencre, illetve Csaholyi Ferencre bízná a vizsgálatot. A püspökökre 1. Conradus Eubel: Hierarchia catholica medii aevi. Vol. III. 1503-1600. ed. 2., incoh. Guilelmus van Gulik, ed. curavit Ludovicus Schmitz-Kallenberg, Monasterii 1923. 161., 326. ,1:) DL 82 567.; Borsa Gedeon-. Ujabb adatok a Szentlélekről nevezett ispotályosrenddel kapcsolatos nyomtatványokról. In: Uő: Könyvtörténeti írások III. Bp. 2000. 410-412., vö. Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521-1531. Kiállítási katalógus. Szerk. Réthelyi Orsolya et al. Bp. 2005. 196-197. (kat. IV-12.) 36 DL 30 566.: „magister Iohannes rector Capelle fidelium animarum"; Entz G.: A gyulafehérvári i. m. 205.
