Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Romhányi Beatrix: Domonkos kolostorok birtokai a késő középkorban
DOMONKOS KOLOSTOROK BIRTOKAI A KÉSŐKÖZÉPKORBAN 405 szeit Ráskai Balázs budai udvarbíró a veszprémi káptalannak adta.6 3 Talán a veszprémi domonkosok birtoka volt Veszprém vármegyében Kereki is, mely után 1494-ben 16 forint adót nem fizettek meg.6 4 A sárospataki kolostornak a mezővárosban voltak birtokai, melyek után 1494-ben 28, 1495-ben pedig 47 forint adót nem fizettek meg.6 5 Ezeken kívül a számadáskönyvben még a vértesszentkereszti birtokot említik, mint amely után 88 forint adót nem fizettek meg. A tétel érdekessége, hogy bár ekkor az egykori bencés apátság és birtokai biztosan a domonkosok kezén voltak és a monostor a fehérvári kolostor locusaként működött, a számadáskönyvben a többi domonkos birtoktól eltérően nem bona fratrum, hanem bona monachorum szerepel (erről még alább esik szó).66 Végül még egy adat tűnik fel a számadáskönyvben, ezúttal a kiadások között: fratribus Sancti Nicolai in Conventu Budensi ad emendam possessionem Gubach dati sunt 100.67 Vagyis a budai kolostor 1494-ben a Duna bal partján, Pesttől délre fekvő gubacsi birtok megvásárlására kapott támogatást a királyi kincstártól. A vétel feltehetően majorság létesítését célozta, hasonlóan a pesti kolostor Kenderesi Balázstól kapott majorjához. Habár az eddig idézett adományokból a malmok szinte teljesen hiányoznak, sőt, amint láttuk, a besztercei kolostornak kifejezetten tiltották malom építését, egy 16. századi adat azért mégis akad malom adományozására. 1512-ben Georg Engelweit a nagyszombati kolostornak adta vöröskői (Pozsony m.) malmát azzal a feltétellel, hogy évenként, amíg életben van, a szerzetesek két őrlet gabonát tartoznak neki adni.68 Ez az eset ráadásul rávilágít egy olyan szempontra is, ami a középkorban igen gyakori volt: az örökhagyó járadékkal megterhelten adta át a birtokot, és a jövedelem az ő öregkori, vagy özvegye, árvái későbbi ellátását volt hivatva szolgálni. A garai domonkos kolostornak szintén volt néhány jobbágytelke Garán, nyilván a kegyúr Garai család adományaként, de hogy pontosan mikor, milyen körülmények között jutottak hozzá, arról nem maradt fenn forrás.69 Az 1479-ben alapított coborszentmihályi kolostor alapításakor Cobor Mihálytól és testvéreitől, Imrétől és Mártontól 1481-ben a Bodrog megyei Ivánfalván, Cseretyésen és Szentandrás pusztán kapott földeket, a hetesi határban pedig egy halastavat.7 0 A coborszentmihályi konvent is obszerváns volt. 63 Veszprémi kápt. házi It. Cap. 17. A kolostor zalai birtokait említik 1486-ban is, 1. uo. 64 Engel, J. C.: Geschichte des Ungarischen Reichs i. m. 132. 65 Uo. 22. és 137. 66 Uo. 136. 67 Uo. 40. — A kincstártól a rend még egy alkalommal kapott pénzt: 1495-ben 10 forintot fizettek ki két vég fehér vászon megvásárlására (uo. 155.). 68 Dedek Crescens Lajos: Pozsony vármegye története. Budapest 1904. [http://hu.wikisource.org/wiki/Pozsony_ vármegye_története] 69 1478: DL 24 567. — Magáról a birtokfelosztásról egyébként 1. Kubinyi András: A nagybirtok és jobbágyai a középkor végén az 1478-as Garai-Szécsi birtokfelosztás alapján. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1986) 197-226. 70 Csánki D.: Történeti földrajz i. m. II.; Czaich Á. Gilbert: Regesták a római Dataria-levéltárnak Magyarországra vonatkozó bulláiból II. Pál és IV Sixtus pápák idejéből. Történelmi Tár 1899. 243-244.; Harsányi A.: Domonkos rend i. m. 87.
