Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
VALLÁSVÁLTÁS ÉS IDENTITÁS 35 nyugovóra nem a zsidó temetőbe, hanem az evangélikusba vitték", írta elnézően az Egyenlőség egy rövidhírben, „érzelmeiben — úgy látszik — Fischhof dr. megmaradt zsidónak".209 Helfy Ignác ugyancsak 1897-ben bekövetkezett halálakor az Egyenlőség hosszú cikkben emlékezett meg a neves függetlenségi politikusról. Kitért zsidóról lévén szó, ez önmagában is szokatlan volt. „Hajdani felekezete iránt nem úgy viselkedett, mint sok más kitért zsidó", derül fény a megemlékezés okára. „Hogy mily nagy kegyelettel viseltetett elébbi vallása iránt — írta a hetilap —, az kitűnik különösen abból — és ezt sokan tudják közülünk — hogy mikor édes atyja, egy fölötte vallásos zsidó, elhunyt, Helfy — ki már akkor magyar országgyűlési képviselő volt — zsidó rítus szerint gyászolta meg. Megtartotta a hétnapos gyászt, és reggel és este, tán a Miatyánk után, elmondotta atyja emlékére a héber Kaddis-imát."210 Ha a méltatás visszafogott volt is, a „renegát" elvi elítéléséhez és jellemtelenségének ostorozásához képest az eltérés önmagában is rendkívüli. Helfy Ignác megítélésében egy további elem is közrejátszott - viszonya volt hitsorsosaihoz. „A hol igaztalanul bántották, vádolták hajdani felekezetét — írta az Egyenlőség —, Helfy, ha csak tehette, védelmére kelt. Tette ezt 1882-ben, a gyászos emlékű tiszaeszlári pör idejében és tette máskor is, minden alkalommal."21 1 A képviselőházban pártja nevében roppant gyakran felszólaló Helfy, aki önnön zsidó származásáról soha nem tett említést, valójában ritkán kért szót a zsidókat érintő viták alkalmával, a rabbiképző felállítása kérdésének szentelt 1874-es vitában bírálta a nyelvi elmagyarosodás terén véleménye szerint elégtelen előmenetelüket.21 2 Tény viszont, és nyilván ez magyarázza az Egyenlőség dicséretét, hogy Helfy még így is több alkalommal emelt szót a zsidók érdekében, mint a zsidó hitüknél maradt képviselőtársai többsége.21 3 Felekezeti szempontból Helfy persze elszakadt a zsidók közösségétől, noha megjegyzendő, a kitérés hangsúlyozottan magánéleti oka, Helfy vágya, hogy házasságra léphessen keresztény szerelmével, önmagában is jócskán enyhítette kitérése bűnét. „Nem büszkélkedünk mi Helfy Ignáczczal, mint hajdani hitrokonnal — írta az Egyenlőség —hisz, akármilyen érthető motívumból, mégis csak hátat fordított ősei hitének."21 4 Ám Helfy megítélése nem állt meg kitérésénél, elhagyott vallása és hitsorsosai iránt tanúsított magatartása kiemelte a 209 Fischhof Vilmos dr. Egyenlőség, 1897. jún. 20. 11.; A végrendeletről A Jövő is megemlékezett. L. Egy kikeresztelkedett zsidó végrendelete. A Jövő, 1897. jún. 18. 4. Fischhof Vilmos jövendőbeli felesége, draskóci és jordánföldi Ivánka Petronella miatt tért át a lutheránus vallásra. Kernpelen B.: Magyar zsidó családok i. m. I. köt. 128. 210 Sz. M.: Helfy Ignácz Egyenlőség, 1897. okt. 17. 7. Akárcsak Fischhof, Helfy is azért tért ki, hogy elvehesse keresztény szíve választottját, Helfy esetében egy olasz nőt, Garibaldi rokonát. Helfy Páduában, az 1850-es években tért át a katolikus hitre. Uo. 7.; Kempelen B. : Magyar zsidó családok i. m. II. köt. 59. 211 Sz. M.: Helfy Ignácz i. m. 7. 212 Képviselőházi Napló 1872-1875. XI. köt. Buda, Magyar Királyi Államnyomda, 1874. 261. 213 Az 1880-as évekig terjedő periódusra 1. Ai-pád Welker: Jewish Politics in Hungary: Jewish Parliamentary Politicians 1867-1890. PhD. Central European University, 2006. A parlamenti vitákon kívül Helfy a bizottsági üléseken is fellépett a zsidók érdekében, felszólalva például 1889-ban a Vallás és Közoktatásügyi minisztériumnak a zsidó tanárjelöltekkel szemben diszkriminatív kinevezési politikája ellen. L. Zsidó ügyek az országgyűlési pénzügyi bizottság ülésében. Egyenlőség, 1889. nov. 3. 1. 214 Sz. M.: Helfy Ignácz i. m. 7.
