Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Szili Sándor: Izjaszlav Jaroszlavics kijevi fejedelem bulláinak jelképrendszere. A rózsa mint keresztény szimbólum a 11. századi keleti szláv történelemben
386 SZILI SÁNDOR funkciót betöltő, nyolcszirmú rozettákkal, kizárom annak lehetőségét, hogy Izjaszlav harmadik típusú bullájának előlapja a vértanúságra utalt volna. Ez már csak azért is lehetetlen, mert az ott közölt információnak a pecsét tulajdonosának státusára kellett vonatkoznia azok után, hogy a hátoldalra visszakerült a védőszent-ábrázolás. Izjaszlav első és második típusú bullájának előlapja sem hordozott ilyen üzenetet! A korban ismert és a rózsához mint keresztény jelképhez kötődő tartalmak közül Izjaszlav pecsétjének esetében kizárhatjuk a Paradicsomkertre és az Istenszülőre utalást is. A második típusú bulláján használt, görög kereszt alakú, négyszirmú rozetta a patrónusának, Szent Demeternek egyik ikonográfiái attribútuma. A Krisztus-hit iránti elkötelezettség jelzésén keresztül e rozetta szimbolikája jól harmonizált a pecsét elő- és hátlapján közölt információ tartalmával. Ha a trónjának elvesztése utáni időszakban, amire a harmadik típusú bulláján Szent Demeter korona nélküli, nimbuszos megjelenítése utal, Izjaszlav szükségét érezte annak, hogy az alázattal viselt szenvedéssel kapcsolatos képzelettársítást erőteljesebben megjelenítse, úgy elegendő lett volna pusztán annyit tennie, hogy a második típusú bullája hátlapján álló alak fejéről eltüntetni a koronát és visszahelyezi rá a nimbuszt, amitől a fejedelem portréja ismét a patrónus ábrázolásává transzformálódott. Izjaszlav azonban továbbment ennél. A harmadik típusú bulláját — a régészeti feltárások lelőhelyeiből ítélve (Kijev, Novgorod, Csernyigov, Minszk) — használta az aktív kijevi uralkodása idején, valószínűleg a kurta, 1077-tól 1078 októberéig tartó, utolsó periódusban. A halálát megelőzően Izjaszlav emígyen fordult a lázadók ellen segítséget kérő öccséhez, Vszevolodhoz: „Ha lészen nékünk osztályrészünk Rusz földjéből, akkor mindkettőnknek. Ha meg fognak fosztani tőle, akkor mindkettőnket."88 Ezek nem a fejedelmi dinasztia tagjai fölött domináló egyeduralkodó szavai! A korona levétele a pecsétnyomóra vésett ábrázolásáról azt is kifejezte, hogy a számkivetettségből hazaérkezett Izjaszlav lemondott az egyeduralkodói ambícióiról, és a megbékélés kedvéért egyenrangúnak ismerte el a testvérét. Izjaszlav harmadik típusú bullájának rozettája meggyőződésem szerint rózsa, és ebben a minőségében nem lehet más mint Krisztus jelképe. Rózsának nem csak azért tartom, mert a reálisan létező virágok közül erre hasonlít leginkább, hanem azért is, mert a keresztény virágszimbólumok sorában (liliom, ró zsa, izsóp, margaréta, százszorszép, kamilla, viola, nárcisz, írisz, peónia) a margarétán, valamint a családjába tartozó százszorszépen és kamillán kívül nincs más olyan növény, amely bibliai kontextusában értelmezhető lenne, míg a rózsaszemantika szervesen illeszkedik az Izjaszlav pecsétjein következetesen használt vértanú-ábrázoláshoz, miközben világosan eltér a Szent Demeter pajzsán ismétlődő nyolcszirmú margaréta-motívumtól! A sokszirmú rozetta abban a formájában, ahogyan Izjaszlav bullájának előlapján megjelenik, és azzal a jelképes tartalommal, amely Krisztusra utal, egyedülálló az ókeletiszláv kultúrában. Ezért gondolom, hogy az eredeti pecsétnyomó külföldön készült, és akkor került be az országba, amikor Izjaszlav előtt 88 A Régmúlt idők krónikája az Ipatyij-évkönyv szerint i. m. 236.
